⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
A királyok első könyve
20. fejezet
1. vers
Ben-Hadád, Szíria királya pedig összegyűjtötte egész seregét 32 királlyal, a lovaikkal meg a szekereikkel együtt. Felvonult, ostrom alá vette Szamáriát, és harcolt ellene.
2. vers
Majd követeket küldött Ahábhoz, Izrael királyához a városba, és így szólt hozzá: „Ezt mondja Ben-Hadád:
3. vers
»Ezüstöd és aranyad az enyém, csakúgy, mint feleségeid és fiaid közül a legszebbek.«”
4. vers
Izrael királya ezt válaszolta: „Ahogy mondod, uram, királyom, tied vagyok én, és mindenem, amim csak van.”
5. vers
A követek később visszatértek, és így szóltak: „Ezt mondja Ben-Hadád: »Ezt üzentem neked: ’Ezüstödet, aranyadat, feleségeidet és fiaidat nekem adod.’
6. vers
Sőt, holnap ilyenkor elküldöm hozzád szolgáimat, alaposan átkutatják a házadat és szolgáid házait. Elvesznek és magukkal hoznak mindent, amit csak értékesnek tartasz.«”
7. vers
Izrael királya erre összehívta az ország valamennyi vénjét, és ezt mondta: „Figyeljétek meg, hogy ez az ember bajt hoz ránk. Feleségeimet, fiaimat, ezüstömet és aranyamat már magának követelte, én pedig nem tagadtam meg ezeket tőle.”
8. vers
Akkor az összes vén és az egész nép ezt mondta neki: „Ne engedelmeskedj, és ne egyezz bele!”
9. vers
Ő azért így szólt Ben-Hadád követeihez: „Mondjátok meg uramnak, a királynak: »Mindazt, amit először követeltél magadnak a te szolgádtól, megteszem, de ezt nem tudom megtenni.«” Azzal a követek elmentek, és elmondták neki a választ.
10. vers
Ben-Hadád ekkor ezt üzente neki: „Mérjenek rám súlyos büntetést az istenek, ha elegendő por marad Szamáriában ahhoz, hogy akár csak egy-egy marékkal is jusson minden emberemnek!”
11. vers
Izrael királya erre így válaszolt: „Mondjátok meg neki: »Aki háborúra készül, ne dicsekedjen úgy, mint aki már meg is nyerte.«”
12. vers
Ő és a királyok a sátraikban ittak, amikor meghallotta a választ. Rögtön így szólt a szolgáihoz: „Készüljetek fel a támadásra!” Fel is készültek a város megtámadására.
13. vers
Ekkor egy próféta odament Ahábhoz, Izrael királyához, és így szólt: „Ezt mondja Jehova: »Látod ezt a sok embert? Ma a segítségemmel legyőzöd őket, és megtudod, hogy én vagyok Jehova.«”
14. vers
Aháb megkérdezte: „Ki által?” Erre ezt felelte: „Ezt mondja Jehova: »A tartományok fejedelmeinek segítői által.«” Aháb ekkor ezt kérdezte: „Ki kezdi a csatát?” A próféta ezt mondta: „Te!”
15. vers
Aháb akkor megszámolta a tartományok fejedelmeinek segítőit: 232-en voltak. Utána megszámolta az összes izraelita férfit, ők 7000-en voltak.
16. vers
Kivonultak délben, mialatt Ben-Hadád részegre itta magát a sátrakban a 32 királlyal együtt, akik segítettek neki.
17. vers
Amikor a tartományok fejedelmeinek segítői elsőkként kivonultak, Ben-Hadád nyomban követeket küldött. Azok pedig ezt jelentették neki: „Férfiak vonultak ki Szamáriából.”
18. vers
Ő így szólt: „Akár békés szándékkal jöttek ki, akár csatára, fogjátok el őket élve!”
19. vers
De amikor a tartományok fejedelmeinek segítői és az őket követő seregek kivonultak a városból,
20. vers
mindegyik öldöste az ellenséget. Akkor a szírek megfutamodtak, Izrael pedig üldözőbe vette őket, de Ben-Hadád, Szíria királya elmenekült lovon néhány lovassal együtt.
21. vers
Izrael királya pedig kivonult, és öldöste az ellenség lovasait és a szekereken harcolókat. Súlyos vereséget mért a szírekre.
22. vers
Később a próféta odament Izrael királyához, és ezt mondta neki: „Menj, és szilárdítsd meg a helyzetedet. Gondold meg, hogy mit teszel, mert jövő év elején Szíria királya felvonul ellened.”
23. vers
Szíria királyának pedig ezt mondták a szolgái: „Az ő Istenük a hegyek Istene. Ezért voltak erősebbek nálunk. De ha síkságon harcolunk ellenük, mi leszünk az erősebbek.
24. vers
Tedd a következőt: Mozdítsd el mindegyik királyt a helyéről, és a helyükre kormányzókat állíts.
25. vers
Gyűjts össze egy akkora sereget, mint amekkorát elvesztettél, ugyanannyi lóval és szekérrel. Síkságon harcoljunk ellenük, és akkor biztosan erősebbek leszünk náluk.” Ő pedig megfogadta a tanácsukat, és pontosan úgy tett.
26. vers
A következő év elején Ben-Hadád szemlét tartott a szírek felett, és Afékhoz vonult, hogy megütközzön Izraellel.
27. vers
Izrael népét is megszemlélték, és megkapták ellátmányukat, így vonultak ki a szírek ellen. Amikor az izraeliták előttük táboroztak, olyanok voltak, mint két kis kecskenyáj, a szírek viszont ellepték az egész területet.
28. vers
Akkor az igaz Isten embere odament Izrael királyához, és ezt mondta: „Így szól Jehova: »Mivel a szírek azt mondták: ’Jehova a hegyek Istene, és nem a síkságok Istene’, a segítségemmel legyőzöd ezt a sok embert, és akkor megtudjátok, hogy én vagyok Jehova.«”
29. vers
Hét napig táboroztak egymással szemben, a 7. nap aztán megütköztek. Izrael népe egyetlen nap alatt megölt 100 000 szír gyalogost.
30. vers
A többiek elmenekültek Afékba, a városba, ám közülük 27 000 emberre rádőlt a fal. Ben-Hadád is elmenekült, bement a városba, és elrejtőzött egy belső szobában.
31. vers
A szolgái akkor így szóltak hozzá: „Hallottuk, hogy Izrael népének királyai irgalmas királyok. Kérünk téged, hadd viseljünk a csípőnkön zsákruhát, a fejünkön meg kötelet, és hadd menjünk ki Izrael királyához! Talán életben hagy téged.”
32. vers
Zsákruhát viseltek hát a csípőjükön, a fejükön pedig kötél volt, és odamentek Izrael királyához, majd így szóltak: „Ezt mondja Ben-Hadád, a te szolgád: »Kérlek, hagyj életben!«” Erre az megkérdezte: „Hát él még? Testvérem ő!”
33. vers
Az emberek ezt előjelnek vették, máris a szaván fogták, és ezt mondták: „Ben-Hadád a testvéred.” Ő így válaszolt: „Menjetek, hozzátok el.” Ben-Hadád erre kiment hozzá, ő pedig felvette a szekérre.
34. vers
Akkor Ben-Hadád ezt mondta neki: „A városokat, amelyeket apám elvett apádtól, visszaadom. Piacokat alakíthatsz ki magadnak Damaszkuszban, mint ahogy apám is ezt tette Szamáriában.”
Aháb így válaszolt: „Erre a megállapodásra való tekintettel elengedlek.”
Azzal megállapodást kötött vele, és elengedte.
35. vers
Jehova parancsára a próféták fiainak egyike ezt mondta a társának: „Verj meg, kérlek!” De az nem akarta megverni.
36. vers
Ezért így szólt hozzá: „Mivel nem hallgattál Jehovára, amint elmész, egy oroszlán megöl téged.” Miután az elment, egy oroszlán rátalált, és megölte.
37. vers
Aztán találkozott egy másik emberrel is, és ezt mondta neki: „Verj meg, kérlek!” Erre az sebesre verte őt.
38. vers
A próféta akkor elment, és várta a királyt az útnál. A külsejét elváltoztatta: kötés volt a szemén.
39. vers
Amikor a király arra ment, ő így kiáltott hozzá: „A te szolgád kivonult a csatába, oda, ahol a leghevesebb a harc. Egy férfi odahozott nekem egy embert, és ezt mondta: »Vigyázz erre az emberre. Ha megszökik, életeddel fizetsz az életéért, vagy fizetsz egy talentum ezüstöt!«
40. vers
És miközben szolgádnak itt is, ott is tennivalója volt, a férfi egyszer csak eltűnt.” Izrael királya akkor ezt mondta neki: „Ez a te ítéleted, magad döntöttél.”
41. vers
Ő ekkor gyorsan levette a kötést a szeméről, és Izrael királya rájött, hogy a próféták közül való.
42. vers
A próféta így szólt hozzá: „Ezt mondja Jehova: »Mivel szabadon engedted azt a férfit, akiről azt mondtam, hogy öld meg, életeddel fizetsz az életéért, és népeddel a népéért.«”
43. vers
Izrael királya akkor rosszkedvűen és leverten hazament Szamáriába.
Könyvek
