A királyok első könyve

Capítulos:

… 17 18 19 20 21 22   ⇤ ← 20 → ⇥

verso 1

Ben-Hadád, Szíria királya pedig összegyűjtötte egész seregét 32 királlyal, a lovaikkal meg a szekereikkel együtt. Felvonult, ostrom alá vette Szamáriát, és harcolt ellene.

verso 2

Majd követeket küldött Ahábhoz, Izrael királyához a városba, és így szólt hozzá: „Ezt mondja Ben-Hadád:

verso 3

»Ezüstöd és aranyad az enyém, csakúgy, mint feleségeid és fiaid közül a legszebbek.«”

verso 4

Izrael királya ezt válaszolta: „Ahogy mondod, uram, királyom, tied vagyok én, és mindenem, amim csak van.”

verso 5

A követek később visszatértek, és így szóltak: „Ezt mondja Ben-Hadád: »Ezt üzentem neked: ’Ezüstödet, aranyadat, feleségeidet és fiaidat nekem adod.’

verso 6

Sőt, holnap ilyenkor elküldöm hozzád szolgáimat, alaposan átkutatják a házadat és szolgáid házait. Elvesznek és magukkal hoznak mindent, amit csak értékesnek tartasz.«”

verso 7

Izrael királya erre összehívta az ország valamennyi vénjét, és ezt mondta: „Figyeljétek meg, hogy ez az ember bajt hoz ránk. Feleségeimet, fiaimat, ezüstömet és aranyamat már magának követelte, én pedig nem tagadtam meg ezeket tőle.”

verso 8

Akkor az összes vén és az egész nép ezt mondta neki: „Ne engedelmeskedj, és ne egyezz bele!”

verso 9

Ő azért így szólt Ben-Hadád követeihez: „Mondjátok meg uramnak, a királynak: »Mindazt, amit először követeltél magadnak a te szolgádtól, megteszem, de ezt nem tudom megtenni.«” Azzal a követek elmentek, és elmondták neki a választ.

verso 10

Ben-Hadád ekkor ezt üzente neki: „Mérjenek rám súlyos büntetést az istenek, ha elegendő por marad Szamáriában ahhoz, hogy akár csak egy-egy marékkal is jusson minden emberemnek!”

verso 11

Izrael királya erre így válaszolt: „Mondjátok meg neki: »Aki háborúra készül, ne dicsekedjen úgy, mint aki már meg is nyerte.«”

verso 12

Ő és a királyok a sátraikban ittak, amikor meghallotta a választ. Rögtön így szólt a szolgáihoz: „Készüljetek fel a támadásra!” Fel is készültek a város megtámadására.

verso 13

Ekkor egy próféta odament Ahábhoz, Izrael királyához, és így szólt: „Ezt mondja Jehova: »Látod ezt a sok embert? Ma a segítségemmel legyőzöd őket, és megtudod, hogy én vagyok Jehova.«”

verso 14

Aháb megkérdezte: „Ki által?” Erre ezt felelte: „Ezt mondja Jehova: »A tartományok fejedelmeinek segítői által.«” Aháb ekkor ezt kérdezte: „Ki kezdi a csatát?” A próféta ezt mondta: „Te!”

verso 15

Aháb akkor megszámolta a tartományok fejedelmeinek segítőit: 232-en voltak. Utána megszámolta az összes izraelita férfit, ők 7000-en voltak.

verso 16

Kivonultak délben, mialatt Ben-Hadád részegre itta magát a sátrakban a 32 királlyal együtt, akik segítettek neki.

verso 17

Amikor a tartományok fejedelmeinek segítői elsőkként kivonultak, Ben-Hadád nyomban követeket küldött. Azok pedig ezt jelentették neki: „Férfiak vonultak ki Szamáriából.”

verso 18

Ő így szólt: „Akár békés szándékkal jöttek ki, akár csatára, fogjátok el őket élve!”

verso 19

De amikor a tartományok fejedelmeinek segítői és az őket követő seregek kivonultak a városból,

verso 20

mindegyik öldöste az ellenséget. Akkor a szírek megfutamodtak, Izrael pedig üldözőbe vette őket, de Ben-Hadád, Szíria királya elmenekült lovon néhány lovassal együtt.

verso 21

Izrael királya pedig kivonult, és öldöste az ellenség lovasait és a szekereken harcolókat. Súlyos vereséget mért a szírekre.

verso 22

Később a próféta odament Izrael királyához, és ezt mondta neki: „Menj, és szilárdítsd meg a helyzetedet. Gondold meg, hogy mit teszel, mert jövő év elején Szíria királya felvonul ellened.”

verso 23

Szíria királyának pedig ezt mondták a szolgái: „Az ő Istenük a hegyek Istene. Ezért voltak erősebbek nálunk. De ha síkságon harcolunk ellenük, mi leszünk az erősebbek.

verso 24

Tedd a következőt: Mozdítsd el mindegyik királyt a helyéről, és a helyükre kormányzókat állíts.

verso 25

Gyűjts össze egy akkora sereget, mint amekkorát elvesztettél, ugyanannyi lóval és szekérrel. Síkságon harcoljunk ellenük, és akkor biztosan erősebbek leszünk náluk.” Ő pedig megfogadta a tanácsukat, és pontosan úgy tett.

verso 26

A következő év elején Ben-Hadád szemlét tartott a szírek felett, és Afékhoz vonult, hogy megütközzön Izraellel.

verso 27

Izrael népét is megszemlélték, és megkapták ellátmányukat, így vonultak ki a szírek ellen. Amikor az izraeliták előttük táboroztak, olyanok voltak, mint két kis kecskenyáj, a szírek viszont ellepték az egész területet.

verso 28

Akkor az igaz Isten embere odament Izrael királyához, és ezt mondta: „Így szól Jehova: »Mivel a szírek azt mondták: ’Jehova a hegyek Istene, és nem a síkságok Istene’, a segítségemmel legyőzöd ezt a sok embert, és akkor megtudjátok, hogy én vagyok Jehova.«”

verso 29

Hét napig táboroztak egymással szemben, a 7. nap aztán megütköztek. Izrael népe egyetlen nap alatt megölt 100 000 szír gyalogost.

verso 30

A többiek elmenekültek Afékba, a városba, ám közülük 27 000 emberre rádőlt a fal. Ben-Hadád is elmenekült, bement a városba, és elrejtőzött egy belső szobában.

verso 31

A szolgái akkor így szóltak hozzá: „Hallottuk, hogy Izrael népének királyai irgalmas királyok. Kérünk téged, hadd viseljünk a csípőnkön zsákruhát, a fejünkön meg kötelet, és hadd menjünk ki Izrael királyához! Talán életben hagy téged.”

verso 32

Zsákruhát viseltek hát a csípőjükön, a fejükön pedig kötél volt, és odamentek Izrael királyához, majd így szóltak: „Ezt mondja Ben-Hadád, a te szolgád: »Kérlek, hagyj életben!«” Erre az megkérdezte: „Hát él még? Testvérem ő!”

verso 33

Az emberek ezt előjelnek vették, máris a szaván fogták, és ezt mondták: „Ben-Hadád a testvéred.” Ő így válaszolt: „Menjetek, hozzátok el.” Ben-Hadád erre kiment hozzá, ő pedig felvette a szekérre.

verso 34

Akkor Ben-Hadád ezt mondta neki: „A városokat, amelyeket apám elvett apádtól, visszaadom. Piacokat alakíthatsz ki magadnak Damaszkuszban, mint ahogy apám is ezt tette Szamáriában.”
Aháb így válaszolt: „Erre a megállapodásra való tekintettel elengedlek.”
Azzal megállapodást kötött vele, és elengedte.

verso 35

Jehova parancsára a próféták fiainak egyike ezt mondta a társának: „Verj meg, kérlek!” De az nem akarta megverni.

verso 36

Ezért így szólt hozzá: „Mivel nem hallgattál Jehovára, amint elmész, egy oroszlán megöl téged.” Miután az elment, egy oroszlán rátalált, és megölte.

verso 37

Aztán találkozott egy másik emberrel is, és ezt mondta neki: „Verj meg, kérlek!” Erre az sebesre verte őt.

verso 38

A próféta akkor elment, és várta a királyt az útnál. A külsejét elváltoztatta: kötés volt a szemén.

verso 39

Amikor a király arra ment, ő így kiáltott hozzá: „A te szolgád kivonult a csatába, oda, ahol a leghevesebb a harc. Egy férfi odahozott nekem egy embert, és ezt mondta: »Vigyázz erre az emberre. Ha megszökik, életeddel fizetsz az életéért, vagy fizetsz egy talentum ezüstöt!«

verso 40

És miközben szolgádnak itt is, ott is tennivalója volt, a férfi egyszer csak eltűnt.” Izrael királya akkor ezt mondta neki: „Ez a te ítéleted, magad döntöttél.”

verso 41

Ő ekkor gyorsan levette a kötést a szeméről, és Izrael királya rájött, hogy a próféták közül való.

verso 42

A próféta így szólt hozzá: „Ezt mondja Jehova: »Mivel szabadon engedted azt a férfit, akiről azt mondtam, hogy öld meg, életeddel fizetsz az életéért, és népeddel a népéért.«”

verso 43

Izrael királya akkor rosszkedvűen és leverten hazament Szamáriába.

Capítulos:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22