⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

A királyok első könyve

chapter 3


Chapters:


verse #1

Salamon házassági szövetséget kötött a fáraóval, Egyiptom királyával. Feleségül vette a fáraó lányát, és bevitte őt Dávid városába, hogy ott legyen addig, amíg be nem fejezi a maga házának, Jehova házának és a Jeruzsálemet körülvevő falnak az építését.


verse #2

Ám a nép továbbra is a magaslatokon áldozott, mert még nem épült ház Jehova nevének a tiszteletére.


verse #3

Salamon pedig továbbra is szerette Jehovát, és apjának, Dávidnak a rendeletei szerint járt, eltekintve attól, hogy a magaslatokon áldozott, hogy felszálljon az áldozatok füstje.


verse #4

A király Gibeonba ment, hogy ott áldozzon, mert az volt a legjelentősebb magaslat. 1000 égőáldozatot ajánlott fel Salamon azon az oltáron.


verse #5

Gibeonban Jehova megjelent Salamonnak álomban éjjel, és így szólt hozzá: „Kérj tőlem bármit. Mit adjak neked?”


verse #6

Salamon erre ezt mondta: „Te nagy szeretettel bántál szolgáddal, Dáviddal, az én apámmal, mivel hűségesen, igazságosan és tiszta szívvel járt előtted. Mind a mai napig ilyen nagy szeretetet mutatsz iránta, azáltal hogy fiút adtál neki, hogy a trónján üljön.


verse #7

Most pedig, Jehova Istenem, te tetted szolgádat királlyá apám, Dávid helyett, noha még fiatal és tapasztalatlan vagyok.


verse #8

Szolgád a néped felett uralkodik, melyet kiválasztottál: olyan nagy nép ez, hogy nem lehet megszámlálni.


verse #9

Ezért adj a te szolgádnak engedelmes szívet, hogy ítélhesse népedet, hogy különbséget tudjon tenni jó és rossz között. Hiszen ki képes ítélni a te hatalmas népedet?”


verse #10

Jehovának pedig tetszett, hogy Salamon ezt kérte.


verse #11

Isten akkor ezt mondta neki: „Mivel ezt kérted, és nem kértél magadnak hosszú életet, sem gazdagságot, sem azt, hogy ellenségeid meghaljanak, hanem értelmet kértél ahhoz, hogy helyesen dönts a bírói ügyekben,


verse #12

én megadom neked, amit kértél. Olyan bölcs és értelmes szívet adok neked, amilyen senkinek sem volt előtted, és utánad sem lesz senkinek.


verse #13

Azt is megadom neked, amit nem kértél, gazdagságot is, dicsőséget is, úgyhogy egy király sem lesz hozzád hasonló, amíg csak élsz.


verse #14

Ha a nekem tetsző úton jársz, és megtartod rendelkezéseimet és parancsolataimat, ahogy apád, Dávid tette, akkor hosszú életet is adok neked.”


verse #15

Amikor aztán Salamon fölébredt, rájött, hogy ez álom volt. Akkor elment Jeruzsálembe, és megállt Jehova szövetségének ládája előtt. Égőáldozatokat és közösségi áldozatokat mutatott be, és lakomát rendezett minden szolgájának.


verse #16

Akkoriban bement két prostituált nő a királyhoz, és megálltak előtte.


verse #17

Az egyik asszony ezt mondta: „Uram, én és ez az asszony egy házban lakunk, és mikor szültem, ő a házban volt.


verse #18

A szülésem utáni harmadik napon ez az asszony is szült. Csak ketten voltunk, és senki más nem volt velünk a házban.


verse #19

Éjjel ez az asszony ráfeküdt a fiára, és az meghalt.


verse #20

Így hát fölkelt az éjszaka közepén, elvette mellőlem a fiamat, amíg a te rabszolgalányod aludt, majd a karjaiba vette, az ő halott fiát pedig odafektette a karjaimba.


verse #21

Amikor reggel fölkeltem, hogy megszoptassam a fiamat, láttam, hogy halott. Jobban megnéztem őt, és láttam, hogy nem is az én fiam, akit szültem.”


verse #22

A másik asszony azonban így szólt: „Nem! Az én fiam az élő, és a te fiad a halott!” Ám az első asszony ezt mondogatta: „Nem! A te fiad a halott, és az én fiam az élő!” Így vitatkoztak a király előtt.


verse #23

A király végül így szólt: „Az egyik ezt mondja: »Az én fiam az élő, és a te fiad a halott!«, a másik meg azt mondja: »Nem! A te fiad a halott, és az én fiam az élő!«”


verse #24

A király így folytatta: „Hozzatok nekem egy kardot!” Odavittek hát egy kardot a királynak.


verse #25

A király akkor így szólt: „Vágjátok ketté az élő gyermeket, és adjátok az egyik felét az egyik asszonynak, a másik felét a másiknak.”


verse #26

Erre az az asszony, akié az élő fiú volt, rögtön kérlelni kezdte a királyt, mert megsajnálta a fiát. Ezt mondta: „Kérlek, uram! Adjátok neki az élő gyermeket! Ne, ne öljétek meg!” De a másik asszony így szólt: „Se az enyém, se a tiéd! Vágjátok csak ketté!”


verse #27

A király akkor ezt mondta: „Adjátok az első asszonynak az élő gyermeket! Ne öljétek meg, mert ő az anyja.”


verse #28

És egész Izrael hallott az ítéletről, melyet a király hozott, és félelemmel vegyes tiszteletet éreztek iránta, mert látták, hogy Isten adott neki bölcsességet ahhoz, hogy igazságot szolgáltasson.

Chapters:


Books