⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

A királyok első könyve

chapter 2


Chapters:


verse #1

Amikor közeledett Dávid halála, ezeket az utasításokat adta a fiának, Salamonnak:


verse #2

„Rövidesen meghalok. Ezért hát légy erős, és légy bátor!


verse #3

Tégy eleget a kötelezettségednek Jehova Istened iránt azzal, hogy a neki tetsző úton jársz, megtartod a rendeleteit, parancsolatait, bírói döntéseit és emlékeztetőit a Mózes törvényében megírtak szerint. Akkor sikeres leszel mindenben, amit teszel, és mindenhol, ahová csak mész.


verse #4

És Jehova teljesíteni fogja az ígéretét, amelyet rólam mondott: »Ha a fiaid ügyelni fognak arra, hogy hűségesen kövessenek engem teljes szívükkel és teljes lelkükkel, akkor mindig lesz leszármazottad, aki Izrael trónján fog ülni.«


verse #5

Jól tudod, mit tett velem Joáb, Céruja fia, azáltal, amit Izrael seregeinek két vezérével – Ábnerrel, Nér fiával és Amasával, Jéter fiával – tett. Megölte őket békeidőben, és úgy szennyezte be vérrel a csípőjén levő övet és a lábán levő sarut, mintha háború lett volna.


verse #6

Cselekedj bölcsen, és ne engedd, hogy ez az idős ember békében haljon meg.


verse #7

De a gileádi Barzillai fiaival szeretettel bánj, és azok között legyenek, akik az asztalodnál esznek, mert ők is mellettem álltak, amikor a testvéred, Absolon elől menekültem.


verse #8

Aztán itt van még a benjáminita Simei, Gera fia Bahurimból. Ő volt az, aki rosszindulatú szitkokat szórt rám azon a napon, amikor Mahanaimba mentem. De amikor lejött elém a Jordánhoz, megesküdtem neki Jehovára: »Nem öllek meg.«


verse #9

Most pedig ne hagyd büntetlenül, hiszen bölcs ember vagy, és tudod, mit kell tenned vele. Tegyél róla, hogy ez az idős ember meghaljon.”


verse #10

Akkor Dávid meghalt, és eltemették őt Dávid városában.


verse #11

Dávid 40 évig uralkodott Izrael felett. Hebronban 7 évig, Jeruzsálemben pedig 33 évig uralkodott.


verse #12

Salamon pedig leült apjának, Dávidnak a trónjára, és egyre inkább megerősödött a királysága.


verse #13

Idővel Adónia, Haggit fia elment Salamon anyjához, Betsabéhoz, ő pedig ezt kérdezte: „Békével jössz-e?” Adónia így felelt: „Békével.”


verse #14

Majd ezt mondta: „Beszélnem kell veled.” Betsabé így szólt: „Beszélj hát.”


verse #15

Adónia így folytatta: „Jól tudod, hogy engem illetett volna a királyság, és egész Izrael arra számított, hogy én leszek a király. De fordulat állt be, és a királyság a testvéremé lett, mert ez volt Jehova akarata.


verse #16

Most viszont lenne egy kérésem hozzád. Kérlek, ne utasítsd el.” Betsabé erre ezt válaszolta: „Mondjad.”


verse #17

Ő így folytatta: „Kérlek, beszélj Salamon királlyal – hiszen téged nem fog elutasítani –, és kérd meg, hogy adja hozzám feleségül a sunemi Abiságot.”


verse #18

Betsabé erre ezt mondta: „Rendben van, beszélek a királlyal az érdekedben.”


verse #19

Betsabé tehát bement Salamon királyhoz, hogy beszéljen vele Adónia érdekében. A király rögtön felkelt, elébe ment, és meghajolt előtte. Aztán leült a trónjára, és hozatott egy trónt a király anyjának, hogy leülhessen a jobbján.


verse #20

Betsabé akkor így szólt: „Lenne egy apró kérésem hozzád. Kérlek, ne utasítsd el.” A király ezt mondta neki: „Mondd el a kérésedet, anyám, nem foglak elutasítani.”


verse #21

Betsabé így folytatta: „Hadd kapja meg Adónia, a testvéred feleségül a sunemi Abiságot.”


verse #22

Salamon király erre így válaszolt az anyjának: „Miért kéred Adóniának a sunemi Abiságot? Kérd el neki mindjárt a királyságot is, hiszen a bátyám ő, és Abjátár pap meg Joáb, Céruja fia támogatja őt!”


verse #23

Salamon király ekkor megesküdött Jehovára: „Mérjen rám súlyos büntetést Isten, ha nem a saját életébe kerül ez a kérés Adóniának!


verse #24

Adóniának ma meg kell halnia! Olyan biztos ez, mint hogy él Jehova, aki apámnak, Dávidnak a trónjára ültetett, megszilárdította az uralmamat, és házat készített nekem, ahogy ígérte!”


verse #25

Salamon király tüstént el is küldte Benáját, Jójada fiát, ő pedig kiment, lesújtott Adóniára, és az meghalt.


verse #26

Abjátár paphoz pedig így szólt a király: „Menj el Anatótba, a földjeidre! Bár halált érdemelsz, ma nem adlak halálra, mert a legfőbb Úr, Jehova ládáját hordoztad apám, Dávid előtt, és mert te is átélted mindazokat a nehézségeket, amiket az apám.”


verse #27

Salamon tehát elküldte Abjátárt, hogy ne szolgáljon tovább Jehova papjaként, és így beteljesedjen, amit Jehova mondott Éli házáról Silóban.


verse #28

Amikor a hír eljutott Joábhoz, ő elmenekült Jehova sátrához – mivel Adóniát támogatta, noha azelőtt Absolont nem támogatta –, és megragadta az oltár szarvait.


verse #29

Salamon királynak akkor jelentették: „Joáb Jehova sátrához menekült, és az oltár mellett van.” Salamon erre elküldte Benáját, Jójada fiát, és ezt mondta: „Menj, öld meg!”


verse #30

Benája el is ment Jehova sátrához, és ezt mondta Joábnak: „Így szól a király: »Gyere ki!«” De ő ezt mondta: „Nem! Itt fogok meghalni.” Benája erre választ vitt a királynak: „Ezt mondta Joáb, és ezt felelte nekem.”


verse #31

A király akkor így szólt hozzá: „Tégy úgy, ahogy mondta. Öld meg, temesd el, és távolítsd el rólam és apám házáról a vért, amelyet Joáb ok nélkül kiontott.


verse #32

Jehova megfizet neki a kiontott vérért, mert apám, Dávid tudta nélkül megtámadott és karddal megölt két embert, akik igazságosabbak és jobbak voltak nála: Ábnert, Nér fiát, Izrael hadvezérét és Amasát, Jéter fiát, Júda hadvezérét.


verse #33

Joáb és az utódai örökké viseljék a felelősséget az ő halálukért, de Dávidnak, az utódainak, a családjának és a trónjának örökké legyen békéje Jehovától.”


verse #34

Akkor Benája, Jójada fia fölment, rátámadt Joábra, és megölte őt. Majd eltemették Joábot a saját házánál a pusztában.


verse #35

A király azután Benáját, Jójada fiát nevezte ki a sereg fölé helyette, Abjátár helyett pedig Cádók papot nevezte ki.


verse #36

Aztán a király hívatta Simeit, és ezt mondta neki: „Építs magadnak házat Jeruzsálemben, és élj ott. Ne menj onnan sehova.


verse #37

Amely napon kimész, és átkelsz a Kidron völgyén, biztos lehetsz benne, hogy meghalsz. Akkor te leszel a felelős a halálodért.”


verse #38

Simei ezt válaszolta a királynak: „Rendben van. A szolgád pontosan azt fogja tenni, amit uram, a király mondott.” Simei ezért hosszú időn át Jeruzsálemben maradt.


verse #39

Három évvel később Simei két rabszolgája elszökött Ákishoz, Maáka fiához, Gát királyához. Amikor jelentették Simeinek, hogy a rabszolgái Gátban vannak,


verse #40

nyomban felnyergelte a szamarát, és elment Gátba, Ákishoz, hogy megkeresse a rabszolgáit. Amikor Simei visszatért Gátból a rabszolgáival,


verse #41

jelentették Salamonnak: „Simei kiment Jeruzsálemből Gátba, és visszatért.”


verse #42

A király erre hívatta Simeit, és így szólt hozzá: „Nemde esküre köteleztelek Jehova előtt, és figyelmeztettelek: »Amely napon kimész innen valahova, biztos lehetsz benne, hogy meghalsz.« És nemde ezt mondtad nekem: »Rendben van, engedelmeskedni fogok.«


verse #43

Akkor miért nem tartottad magad a Jehova előtt tett eskühöz, és a parancshoz, amelyet adtam neked?”


verse #44

A király aztán ezt mondta Simeinek: „A szíved mélyén jól tudod, mennyi kárt okoztál apámnak, Dávidnak. Jehova meg fog neked fizetni ezért.


verse #45

Salamon királyt azonban meg fogja áldani Jehova, és örökre megszilárdítja Dávid trónját.”


verse #46

A király ezután parancsot adott Benájának, Jójada fiának, ő pedig kiment, rátámadt Simeire, és az meghalt.
Így Salamon uralma alatt a királyság megszilárdult.

Chapters:


Books