⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

A királyok első könyve

chapter 12


Chapters:


verse #1

Roboám pedig elment Sikembe, mert egész Izrael Sikembe ment, hogy királlyá tegye őt.


verse #2

Jeroboám, Nébát fia meghallotta ezt (még Egyiptomban, mivel elmenekült Salamon király miatt, és Egyiptomban lakott).


verse #3

Akkor elküldtek érte. Jeroboám ezután Izrael egész gyülekezetével együtt eljött Roboámhoz, és így szólt:


verse #4

„Apád kemény igába kényszerített minket. De ha te könnyítesz apád kemény szolgálatán, és a súlyos igán, amelyet ránk rakott, mi szolgálni fogunk téged.”


verse #5

Ő ezt mondta nekik: „Menjetek el, aztán három nap múlva gyertek vissza hozzám.” A nép tehát elment.


verse #6

Roboám király akkor tanácskozott a vénekkel, akik apját, Salamont szolgálták, amikor még élt. Ezt kérdezte: „Mit tanácsoltok, mit válaszoljak ennek a népnek?”


verse #7

Így feleltek neki: „Ha te ma szolgája leszel e népnek, eleget teszel a kérésüknek, és kedvező választ adsz nekik, akkor mindig a szolgáid lesznek.”


verse #8

Ő azonban nem fogadta meg a vének tanácsát, hanem a fiatalokkal tanácskozott, akik vele együtt nőttek fel, és akik a szolgálatában álltak.


verse #9

Ezt kérdezte tőlük: „Ti mit tanácsoltok, mit válaszoljunk ennek a népnek, amely azt mondta nekem: »Könnyíts az igán, amelyet apád ránk rakott.«”


verse #10

A fiatalok, akik vele együtt nőttek fel, ezt válaszolták neki: „Ez a nép azt mondta neked: »Apád kemény igába kényszerített minket, de te könnyíts rajta.« Te ezt válaszold nekik: »Én sokkal szigorúbb leszek, mint az apám.


verse #11

Apám súlyos igával terhelt meg titeket, én pedig még nehezebbé teszem igátokat. Apám ostorral fenyített benneteket, én pedig korbáccsal foglak fenyíteni titeket.«”


verse #12

Jeroboám az egész néppel együtt eljött Roboámhoz a harmadik napon, ahogy a király mondta: „Gyertek vissza hozzám a harmadik napon.”


verse #13

Ám a király keményen válaszolt a népnek, és nem fogadta meg a vének tanácsát.


verse #14

Azt mondta nekik, amit a fiatalok tanácsoltak: „Apám súlyos igával terhelt meg titeket, én pedig még nehezebbé teszem igátokat. Apám ostorral fenyített benneteket, én pedig korbáccsal foglak fenyíteni titeket.”


verse #15

Így hát a király nem hallgatott a népre, mert Jehova akaratából vettek ilyen fordulatot az események, hogy Jehova valóra váltsa a szavát, amelyet a silói Ahija által mondott Jeroboámnak, Nébát fiának.


verse #16

Amikor egész Izrael látta, hogy nem hallgatott rájuk a király, így feleltek neki: „Mi közünk van Dávidhoz? Nincs örökségünk Isai fiával. Térj vissza isteneidhez, ó, Izrael! Törődjetek csak magatokkal, ó, Dávid leszármazottai!” Azzal az izraeliták visszatértek az otthonaikba.


verse #17

De a Júda városaiban lakó izraeliták felett továbbra is Roboám uralkodott.


verse #18

Roboám király később elküldte Adórámot, aki a kényszermunkára kötelezettek felügyelője volt, de egész Izrael halálra kövezte. Roboám királynak viszont sikerült felszállnia a szekerére, és Jeruzsálembe menekülnie.


verse #19

Az izraeliták lázongtak Dávid háza ellen, és így van ez mind a mai napig.


verse #20

Amikor egész Izrael megtudta, hogy Jeroboám visszatért, rögtön elhívták, és királlyá tették egész Izrael felett. A népből senki sem követte Dávid házát, egyedül Júda törzse.


verse #21

Amikor Roboám megérkezett Jeruzsálembe, mindjárt összetoborozta Júda egész népét és Benjámin törzsét, 180 000 képzett harcost, hogy hadba szálljanak Izrael népe ellen, és visszaszerezzék a királyságot Roboámnak, Salamon fiának.


verse #22

Ekkor az igaz Isten így szólt a prófétájához, Semájához:


verse #23

„Mondd meg Roboámnak, Salamon fiának, Júda királyának, és Júda egész népének és Benjáminnak meg a nép többi részének:


verse #24

»Ezt mondja Jehova: ’Ne menjetek föl, és ne harcoljatok izraelita testvéreitek ellen! Térjen vissza mindegyikőtök a házába, mert az én akaratomból történt ez.’«” Így hát engedelmeskedtek Jehovának, és hazamentek, ahogy azt Jehova megmondta nekik.


verse #25

Jeroboám pedig kiépítette Sikemet Efraim hegyvidékén, és ott lakott. Onnan továbbment, és kiépítette Pénuelt.


verse #26

Jeroboám ezt mondta magában: „A végén még Dávid házáé lesz a királyság!


verse #27

Ha ez a nép továbbra is felmegy, hogy áldozatokat ajánljon fel Jehova házában, Jeruzsálemben, akkor e nép szíve vissza fog húzni urához, Roboámhoz, Júda királyához. Engem pedig megölnek majd, és visszatérnek Roboámhoz, Júda királyához.”


verse #28

Tanácskozás után a király készített két aranyborjút, és így szólt a néphez: „Túl megterhelő nektek, hogy felmenjetek Jeruzsálembe. Itt van a te Istened, ó, Izrael, aki felhozott téged Egyiptom földjéről!”


verse #29

Akkor az egyiket Bételben állította fel, a másikat pedig Dánban helyezte el.


verse #30

Emiatt bűnt követtek el, és a nép egészen Dánig elment, hogy imádja az egyiket.


verse #31

Továbbá imádati helyeket épített a magaslatokon, és a köznépből olyan papokat iktatott be, akik nem voltak léviták.


verse #32

Jeroboám bevezetett egy ünnepet is a 8. hónapban, a hónap 15. napján, a Júdában tartott ünnephez hasonlót. Az oltáron, amelyet Bételben épített, áldozott a borjúknak, amelyeket készíttetett, és kijelölte Bételben az általa emelt magaslatok papjait.


verse #33

Áldozatokat kezdett bemutatni az oltáron, amelyet Bételben készített, a 15. napon, a 8. hónapban, abban a hónapban, amelyet maga gondolt ki. Aztán bevezetett egy ünnepet Izrael népe számára. Felment az oltárhoz, hogy áldozatokat mutasson be, és az áldozatok füstje felszálljon.

Chapters:


Books