chapter 18
Valamivel később, a harmadik évben Jehova ezt mondta Illésnek: „Menj, jelenj meg Aháb előtt, én pedig esőt küldök a földre.”
Illés tehát elment, hogy megjelenjen Aháb előtt, amikor még súlyos éhínség volt Szamáriában.
Időközben Aháb hívatta Abdiást, aki a háznép fölé volt kinevezve. (Abdiás pedig mélységesen tisztelte Jehovát.
Amikor Jezabel kiirtotta Jehova prófétáit, Abdiás elrejtett 100 prófétát, egy-egy barlangban 50-et, és ellátta őket kenyérrel és vízzel.)
Aháb akkor így szólt Abdiáshoz: „Menj el az országban minden forráshoz és patakhoz. Hátha találunk elég füvet, hogy életben tartsuk a lovakat meg az öszvéreket, és ne pusztuljon el az összes állatunk.”
Akkor felosztották maguk között az országot, hogy bejárják. Aháb ment az egyik úton, és Abdiás a másikon.
Ahogy Abdiás ment az úton, egyszer csak szembejött vele Illés. Rögtön felismerte őt, arcra borult, és így szólt: „Te vagy az, uram, Illés?”
Erre ő ezt felelte: „Én vagyok. Menj, mondd meg az uradnak: »Itt van Illés.«”
De ő így szólt: „Milyen bűnt követtem el, hogy kiszolgáltatnád a szolgádat Ahábnak, hogy megöljön engem?
Nincs olyan nemzet, sem királyság, ahova ne küldött volna el az én uram, hogy felkutasson téged. Ha azt mondták: »Nincs itt«, akkor esküre kötelezte azt a királyságot és nemzetet, hogy nem találtak meg téged. Olyan biztos ez, mint hogy Jehova, a te Istened él!
Te meg most azt mondod: »Menj, mondd meg az uradnak: ’Itt van Illés.’«
Amikor elválunk egymástól, Jehova szelleme elvisz téged valahová, de én nem fogom tudni, hová. Amikor aztán beszélek Ahábbal, és ő nem talál téged, biztosan megöl engem, pedig a te szolgád fiatalkora óta szolgálja Jehovát.
Hát nem mondták el az én uramnak, hogy mit tettem, amikor Jezabel megölte Jehova prófétáit? Hogy hogyan rejtettem el Jehova prófétái közül 100-at, egy-egy barlangban 50-et, és hogyan láttam el őket kenyérrel és vízzel?
Most meg azt mondod: »Menj, mondd meg az uradnak: ’Itt van Illés.’« Hát akkor biztosan megöl engem!”
Illés azonban ezt mondta: „Ma meg fogok jelenni előtte. Olyan biztos ez, mint hogy él a seregek Jehovája, akit szolgálok.”
Abdiás tehát elment Ahábhoz, és beszélt vele, Aháb pedig elment Illéshez.
Amint Aháb meglátta Illést, így szólt hozzá: „Te vagy az? Te, aki nagy bajt hozol Izraelre?”
Ő így válaszolt: „Nem én hoztam bajt Izraelre, hanem te és az apád háza, mert elhagytátok Jehova parancsolatait, és a Baálokat követitek.
Most pedig hívd össze hozzám egész Izraelt a Kármel-hegyre, valamint Baál 450 prófétáját és a szent rúd 400 prófétáját is, akik Jezabel asztalánál esznek.”
Aháb erre üzent Izrael egész népének, és összegyűjtötte a prófétákat a Kármel-hegyre.
Illés akkor odalépett az egész néphez, és így szólt: „Meddig sántikáltok még kétfelé? Ha Jehova az igaz Isten, kövessétek őt, de ha Baál, akkor őt kövessétek!” Ám a nép semmit sem felelt neki.
Illés ezután így szólt a néphez: „Már csak én maradtam meg Jehova prófétái közül, míg Baál prófétái 450-en vannak.
Most tehát adjatok nekünk két fiatal bikát, és válasszák ki Baál prófétái az egyiket. Darabolják fel, rakják a fára, de tüzet ne gyújtsanak alatta. Én pedig elkészítem a másik fiatal bikát, rárakom a fára, de tüzet nem gyújtok alatta.
Akkor imádkozzatok a ti istenetekhez, én pedig Jehovához imádkozom. Amelyikük tűzzel válaszol, az az igaz Isten.” Erre az egész nép így felelt: „Rendben!”
Illés most ezt mondta Baál prófétáinak: „Válasszátok ki az egyik fiatal bikát, és előbb ti készítsétek el, mert ti többen vagytok. Utána imádkozzatok az istenetekhez, de tüzet ne gyújtsatok!”
Azok tehát fogták a fiatal bikát, amelyet választottak, elkészítették, és reggeltől délig így imádkoztak Baálhoz: „Ó, Baál, felelj nekünk!” De nem jött hang, és senki sem felelt. Közben ugrándozva táncoltak az oltár körül, amit készítettek.
Dél körül Illés csúfolni kezdte őket: „Teli torokból kiáltsatok! Elvégre isten ő! Talán belemerült a gondolataiba, vagy a szükségét végzi. De az is lehet, hogy alszik, és föl kell ébreszteni!”
Erre teli torokból kiáltoztak, és tőrökkel meg lándzsákkal vagdosták magukat szokásuk szerint, míg a vér be nem borította a testüket.
Már dél is elmúlt, és ők tovább őrjöngtek az esti gabonaáldozat bemutatásáig, de nem jött hang, senki sem felelt, és senki sem figyelt.
Végül Illés így szólt az egész néphez: „Gyertek ide hozzám!” Erre az egész nép odament hozzá, ő pedig helyreállította Jehova lerombolt oltárát.
Illés akkor fogott 12 követ Jákob fiai törzseinek száma szerint, akihez így szólt egykor Jehova: „Izrael lesz a neved.”
A kövekből aztán oltárt épített Jehova nevének a tiszteletére. Majd az oltár köré árkot ásott egy akkora területen, amely elég nagy két szea mag elvetéséhez.
Ezután elrendezte a fát, földarabolta a fiatal bikát, és rárakta a fára. Majd így szólt: „Töltsetek meg négy nagy korsót vízzel, és öntsétek az égőáldozatra meg a fára.”
Aztán ezt mondta: „Ismételjétek meg.” És megismételték. Majd újra így szólt: „Tegyétek meg harmadszor is.” Megtették hát harmadszor is,
úgyhogy a víz már folyt az oltár körül. Még az árkot is megtöltötték vízzel.
Az idő tájt, amikor az esti gabonaáldozatot szokták bemutatni, Illés próféta előrelépett, és ezt mondta: „Ó, Jehova, Ábrahámnak, Izsáknak és Izraelnek Istene, tudják meg ma, hogy Isten vagy Izraelben, és hogy én a te szolgád vagyok, és a te parancsodra tettem mindezt.
Felelj nekem, ó, Jehova! Felelj nekem, hadd tudja meg ez a nép, hogy te, Jehova, te vagy az igaz Isten, te segítesz nekik visszatérni hozzád.”
Ekkor Jehova tüzet küldött le az égből, és az megemésztette az égőáldozatot, a fát, a köveket meg a port, és felnyalta az árokban levő vizet is.
Ennek láttán az egész nép rögtön arcra borult, és ezt mondta: „Jehova az igaz Isten! Jehova az igaz Isten!”
Illés akkor így szólt hozzájuk: „Fogjátok el Baál prófétáit! Egyet se hagyjatok elmenekülni!” Nyomban elfogták őket, majd Illés levitte őket a Kison-patakhoz, és ott lemészárolta őket.
Illés aztán így szólt Ahábhoz: „Menj fel, egyél és igyál, mert heves zápor zúgása hallatszik.”
Aháb erre felment enni és inni. Illés pedig felment a Kármel tetejére, leborult a földre, és a térdei közé hajtotta a fejét.
Aztán így szólt a szolgájához: „Kérlek, menj fel, és nézz a tenger felé!” Ő tehát felment, és arra nézett, majd így szólt: „Nincs ott semmi.” Illés hétszer is ezt mondta neki: „Menj vissza!”
Hetedszerre a szolgája jelentette: „Egy akkora kis felhő száll fel a tengerből, mint egy ember tenyere.” Erre ő ezt mondta: „Menj, és mondd meg Ahábnak: »Fogass be a szekérbe, és menj le, nehogy feltartóztasson a záporeső!«”
Időközben elsötétült az ég a felhőktől, feltámadt a szél, és hevesen zuhogni kezdett. Aháb pedig hajtott, és Jezréel felé tartott.
Illés felhúzta a ruháját, és betűrte az öve alá, és Aháb előtt futott egészen Jezréelig, mivel Jehova különleges erővel ruházta fel.
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly