chapter 38
Azokban a napokban Ezékiás olyan súlyosan megbetegedett, hogy már a halálán volt. Eljött hozzá Ézsaiás próféta, Ámóc fia, és ezt mondta neki: „Így szól Jehova: »Lásd el utasításokkal a háznépedet, mert nem gyógyulsz meg, hanem meghalsz.«”
Erre Ezékiás a fal felé fordult, és imádkozni kezdett Jehovához:
„Könyörgök, ó, Jehova, emlékezz meg arról, kérlek, hogy hűségesen és teljes szívvel jártam előtted, és hogy azt tettem, amit jónak tartasz.” És Ezékiás keserves sírásra fakadt.
Jehova ekkor így szólt Ézsaiáshoz:
„Menj vissza, és mondd meg Ezékiásnak: »Így szól Jehova, ősapádnak, Dávidnak Istene: ’Hallottam imádat, és láttam könnyeidet. Lásd, meghosszabbítom életedet 15 évvel,
és kiszabadítalak téged és ezt a várost Asszíria királyának markából, és megvédem ezt a várost.
Ez a jel számodra Jehovától, hogy valóra váltja Jehova azt, amit mondott:
Az árnyékot visszatérítem 10 lépcsőfokkal Aház lépcsőjén.’«” És a nap fokozatosan visszament 10 lépcsőfokot.
Júda királyának, Ezékiásnak az írása, amikor megbetegedett, és felépült a betegségéből.
Így szóltam: „Életem közepén
a sír kapuiba kell mennem.
Megfosztanak hátralevő éveimtől.”
Azt mondtam: „Nem fogom látni Jahot, igen, Jahot, az élők földjén.
Nem látok többé embert,
ha annak a helynek a lakóival leszek, ahol minden megszűnik.
Hajlékomat felszedték, és elvitték tőlem,
mint a pásztorok sátrát.
Mint egy takács, összegöngyöltem az életemet.
Levág, mint ahogy az anyagot vágják le a szövőszékről.
Virradattól alkonyatig viszel a vég felé.
Reggelig nyugtatgatom magam.
Mint az oroszlán, úgy töri össze minden csontomat.
Virradattól alkonyatig viszel a vég felé.
Úgy csipogok, mint a sarlósfecske vagy a rigó,
búgok, mint a galamb.
Szemem fáradtan néz a magasba:
»Ó, Jehova, nyomorult helyzetben vagyok,
támogass engem!«
Mit mondhatnék?
Ő beszélt hozzám, és cselekedett.
Amíg csak élek, alázatos leszek
keserves nyomorúságom miatt.
»Ó, Jehova, ezek éltetnek minden embert,
és ezek adnak életerőt nekem.
Te visszaadod egészségemet, és életben tartasz.
Nem volt békém, hanem nagy keserűséget éltem át,
de mivel te nagyon szeretsz engem,
megmentettél a pusztulás vermétől.
Hátad mögé vetetted minden bűnömet.
Mert a sír nem tud dicsőíteni téged,
a halál sem dicsérhet.
Akik a verembe szállnak, nem tudnak reménykedni abban, hogy hűséges vagy.
Az élők, csak az élők tudnak dicsérni téged,
ahogy én is teszem a mai napon.
Az apák így meg tudják tanítani a fiaiknak, hogy hűséges vagy.
Ó, Jehova, ments meg engem,
és játszani fogjuk húros hangszerre írt zenéimet
életünk minden napján Jehova házában.«”
Ézsaiás aztán ezt mondta: „Hozzatok egy aszaltfüge-lepényt, és tegyétek a kelésre, hogy felépüljön a király.”
Ezékiás ezt kérdezte: „Mi a jele, hogy fel fogok menni Jehova házába?”
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66