chapter 50
Így szól Jehova:
„Hol van a válólevele anyátoknak, akit elküldtem?
Vagy melyik hitelezőmnek adtalak el benneteket?
A saját vétkeitek miatt adtalak el titeket,
és a saját törvényszegéseitek miatt küldtem el anyátokat.
Mi az oka, hogy senki sem volt itt, amikor eljöttem?
Miért nem felelt senki sem, amikor szóltam?
Talán túl rövid a kezem a megváltáshoz,
vagy nincs bennem erő a szabadításhoz?
Megfegyelmezem a tengert, és kiszárad,
sivataggá teszek folyókat.
Elrothadnak a halaik, mert nincsen víz,
és szomjan pusztulnak.
Sötétségbe öltöztetem az eget,
és zsákruhával takarom be.”
A legfőbb Úr, Jehova a tanítványok nyelvét adta nekem,
hogy a megfelelő szavakkal válaszoljak annak, aki megfáradt.
Reggelről reggelre felébreszt.
Felébreszti fülemet, hogy úgy figyeljek, mint a tanítványok.
A legfőbb Úr, Jehova megnyitotta fülemet,
én pedig nem lázongtam.
Nem fordultam az ellenkező irányba.
Hátamat odafordítottam azoknak, akik ütlegeltek,
és arcomat azoknak, akik megtépték a szakállamat.
Nem rejtettem el arcomat a megaláztatás és a köpdösés elől.
De a legfőbb Úr, Jehova segít nekem.
Ezért nem érzem magamat megalázottnak.
Ezért tettem olyanná arcomat, mint a kovakő,
és tudom, hogy nem szégyenülök meg.
Közel van az, aki igazságosnak nyilvánít engem.
Ki vádolhat engem?
Álljunk elő együtt!
Ki az én peres ellenfelem?
Jöjjön ide hozzám!
A legfőbb Úr, Jehova fog segíteni nekem.
Ki mondhat engem bűnösnek?
Mindnyájan elkopnak, akár egy ruha.
Moly emészti meg őket.
Ki az közületek, aki mélységesen tiszteli Jehovát,
és hallgat a szolgája szavára?
Ki járt a sűrű sötétségben, mindenféle világosság nélkül?
Bízzon Jehova nevében, és támaszkodjon Istenére!
„Ti mindnyájan, akik tüzet gyújtotok,
melyből szikrák pattognak,
járjatok csak tüzetek fényében,
fellobbantott szikráitok között.
Ezt a büntetést kapjátok tőlem:
kínok között fogtok feküdni.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66