chapter 37
Amint Ezékiás király meghallotta ezeket, megszaggatta a ruháit, zsákruhát öltött, és bement Jehova házába.
Ekkor elküldte Eljákimot, aki a háznép fölé volt rendelve, Sébnát, a titkárt, és a papok véneit zsákruhába öltözötten Ézsaiás prófétához, Ámóc fiához.
Ezek így szóltak hozzá: „Ezt mondja Ezékiás: »Nyomorúság, szidalmazás és szégyen napja e mai nap. Mert a gyermekek készen állnak arra, hogy világra jöjjenek, de nincs erő a szüléshez.
Talán meghallja Jehova, a te Istened a rabsaké szavait, akit az ura, Asszíria királya küldött, hogy gúnyolja az élő Istent, és számonkéri tőle azokat a szavakat, amelyeket Jehova, a te Istened hallott. Ezért mondj egy imát azokért, akik még megmaradtak.«”
Ezékiás király szolgái tehát bementek Ézsaiáshoz,
Ézsaiás pedig ezt mondta nekik: „Így szóljatok uratokhoz: »Ezt mondja Jehova: ’Ne félj azok miatt a szavak miatt, amelyeket hallottál, amelyekkel becsméreltek engem Asszíria királyának szolgái.
Egy gondolatot ültetek az elméjébe, hogy hírt hallva visszatérjen az országába, és tenni fogok róla, hogy kard által essen el a saját országában.’«”
Miután a rabsaké meghallotta, hogy Asszíria királya elvonult Lákisból, visszatért hozzá, és az éppen Libna ellen harcolt.
A király ekkor értesült róla, hogy Etiópia királya, Tirháka kivonult, hogy harcoljon ellene. Ennek hallatán ismét követeket küldött Ezékiáshoz ezekkel a szavakkal:
„Így szóljatok Júda királyához, Ezékiáshoz: »Ne hagyd, hogy Istened, akiben bízol, rászedjen téged, ezt mondva: ’Jeruzsálem nem kerül Asszíria királyának kezébe.’
Hiszen te is hallottad, mit tettek Asszíria királyai minden országgal, hogy elpusztították őket. Gondolod, hogy te megszabadulsz?
Vajon azoknak a nemzeteknek az istenei, amelyeket ősapáim elpusztítottak, megszabadították-e őket? Hol van Gózán, Hárán, Recef és Éden népe, akik Tel-Asszárban voltak?
Hol van Hamát királya, Arpád királya, és Szefárvaim, Héna meg Ivva városainak királya?«”
Ezékiás akkor elvette a leveleket a követek kezéből, és elolvasta azokat. Majd fölment Jehova házába, és kiterítette azokat Jehova előtt.
És Ezékiás imádkozni kezdett Jehovához ilyen szavakkal:
„Ó, seregek Jehovája, Izrael Istene, aki a kerubok fölött ülsz trónodon! Egyedül te vagy a föld minden királyságának igaz Istene. Te alkottad az eget és a földet.
Hajtsd ide füledet, ó, Jehova, és halld! Nyisd ki szemedet, ó, Jehova, és lásd! Halld meg Szanhérib minden szavát, amelyet azért üzent, hogy gúnyolja az élő Istent.
Való igaz, ó, Jehova, hogy Asszíria királyai pusztulást hoztak minden országra, és a saját országukra is.
Tűzbe vetették isteneiket, mert azok nem voltak istenek, csak emberi kéz alkotásai, fa és kő. Ezért tudták megsemmisíteni őket.
Most tehát, ó, Istenünk, Jehova, ments meg minket a kezéből, hogy a föld minden királysága megtudja, hogy egyedül te vagy Isten, ó, Jehova!”
Ézsaiás, Ámóc fia pedig ezt üzente Ezékiásnak: „Ezt mondja Jehova, Izrael Istene: »Mivel imádkoztál hozzám Asszíria királya, Szanhérib miatt,
ezt jelenti ki ellene Jehova:
’Megvet téged, csúfot űz belőled Sion szűz lánya,
a fejét csóválja miattad Jeruzsálem lánya.
Kit gúnyoltál és becsméreltél?
Ki ellen emelted fel hangodat,
és kire néztél gőgös szemmel?
Izrael szentjére!
Szolgáid által gúnyoltad Jehovát, és ezt mondtad:
„Harci szekereim sokaságával
fölmegyek a hegyek tetejére,
a Libanon legmesszibb részeire.
Kivágom fenséges cédrusait, legszebb borókafenyőit.
Eljutok legmagasabb menedékeihez, legsűrűbb erdeibe.
Kutakat ások, és vizet iszom én,
kiszárítom talpammal Egyiptom folyóvizeit.”
Hát nem hallottad? Már régen elhatároztam.
Jóval ezelőtt előkészítettem,
most pedig valóra váltom.
Te teszed a megerősített városokat elhagyatott romhalmazzá.
Lakóik segítség nélkül maradnak,
megrettennek és megszégyenülnek.
Olyanokká válnak, mint a mező növényzete és a zöldellő fű,
mint a háztetőn növő fű, melyet megperzsel a keleti szél.
Jól tudom, mikor ülsz le, mikor mész ki, mikor jössz be,
és mikor háborogsz ellenem,
mert eljutott fülembe ellenem való háborgásod és ordításod.
Ezért orrodba akasztom horgomat, szádba pedig zablámat,
és visszavezetlek azon az úton, amelyen jöttél.’
És ez lesz a jel számodra: Ebben az évben azt eszitek, ami magától nő, a második évben pedig az abból kihajtó gabonát. De a harmadik évben vetni és aratni fogtok, szőlőket ültettek, és eszitek azok gyümölcsét.
Akik megmenekülnek, és életben maradnak Júda népéből, azok gyökeret fognak ereszteni, és gyümölcsöt fognak teremni.
Mert Jeruzsálemből kivonul egy maradék, és a túlélők Sion hegyéről. A seregek Jehovája cselekszi ezt a buzgalmából fakadóan.
Ezért ezt mondja Jehova Asszíria királyáról:
’Nem jön be ebbe a városba,
nyilat sem lő oda,
pajzzsal sem rohanja meg,
ostromsáncot sem emel ellene.’«
»Amelyik úton jött, azon megy vissza,
nem jön be ebbe a városba« – ez Jehova kijelentése.
»Meg fogom védeni ezt a várost, és megmentem magamért,
és szolgámért, Dávidért.«”
És Jehova angyala kiment, és lesújtott 185 000 férfira az asszírok táborában. Amikor az emberek kora reggel fölkeltek, látták a sok holttestet.
Szanhérib, Asszíria királya ezért elment, visszatért Ninivébe, és ott is maradt.
Egyszer, amikor éppen meghajolt istenének, Nisróknak a házában, a saját fiai, Adrammélek és Sarécer, lesújtottak rá karddal, majd elmenekültek az Ararát földjére. A fia, Esár-Haddon lett a király utána.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly