⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Ésaiás
49. fejezet
1. vers
Hallgassatok rám, ti szigetek,
és figyeljetek, ti távoli nemzetek!
Jehova már születésem előtt elhívott engem.
Anyám méhében voltam még, és már emlegette a nevemet.
2. vers
Hasonlóvá tette számat az éles kardhoz.
Elrejtett kezének árnyékában.
Éles nyíllá tett,
és elrejtett a tegzében.
3. vers
Azt mondta nekem: „Szolgám vagy, ó, Izrael,
akin megmutatom dicsőségemet!”
4. vers
Én pedig így szóltam: „Hiába fáradoztam.
Semmire és hiábavalóságra használtam az erőmet.
De ítéletem Jehovánál van,
és fizetségem Istenemnél.”
5. vers
És most Jehova, aki szolgájává formált az anyaméhtől fogva,
azt mondta, hozzam vissza hozzá Jákobot,
hogy egybegyűljön hozzá Izrael.
Én pedig megdicsőülök Jehova szemében,
és Istenem lesz az erősségem.
6. vers
Akkor így szólt: „Nemcsak hogy a szolgám vagy,
hogy feléleszd Jákob törzseit,
és visszahozd azokat, akik megmaradtak Izraelből,
hanem a nemzetek világosságául is adtalak,
hogy a szabadításom eljusson a föld végéig.”
7. vers
Így szól Jehova, Izrael megváltója és szentje ahhoz, akit megvetnek, akit gyűlöl a nemzet, és aki szolgája az uralkodóknak:
„Amiatt, amit látnak, királyok fognak fölkelni,
és fejedelmek fognak meghajolni
Jehova iránti tiszteletből, aki hűséges,
Izrael szentje iránti tiszteletből, aki kiválasztott téged.”
8. vers
Ezt mondja Jehova:
„A jóindulat idején válaszoltam neked,
és a megmentés napján megsegítettelek.
Oltalmaztalak, hogy szövetségül adjalak az embereknek,
hogy helyreállítsam a földet,
újra nekik adjam az elhagyatott örökségüket,
9. vers
és ezt mondjam a raboknak: »Jöjjetek ki!«,
a sötétségben levőknek pedig: »Gyertek elő!«
Az utaknál esznek majd,
és minden kitaposott ösvény mentén lesz legelőjük.
10. vers
Nem fognak megéhezni, sem megszomjazni,
nem tűz rájuk perzselő hőség vagy nap.
Mert az, aki irgalmas velük, vezeti majd őket,
és vízforrásokhoz viszi őket.
11. vers
Minden hegyemet úttá teszem,
és országútjaimat megemelem.
12. vers
Nézd, ők messziről jönnek,
és nézd, ők északról meg nyugatról,
ők pedig Szinim földjéről!”
13. vers
Boldogan kiálts, te ég, és örülj, te föld!
Viduljanak a hegyek, és boldogan kiáltsanak!
Mert megvigasztalta Jehova a népét,
és irgalmas az övéivel, akiket elnyomnak.
14. vers
Sion azonban ezt mondogatta:
„Elhagyott engem Jehova, elfelejtett Jehova.”
15. vers
Hát megfeledkezhet egy asszony a csecsemőjéről,
és vajon nem szánja meg méhe fiát?
Még ha ezek az asszonyok meg is feledkeznek róluk, én soha nem feledkezem meg rólad.
16. vers
Nézd, a tenyeremre véstelek.
Falaid mindig előttem vannak.
17. vers
Fiaid visszasietnek.
Akik leromboltak és feldúltak téged, elmennek tőled.
18. vers
Emeld föl tekinteted, és nézz körül!
Mindnyájan összegyűlnek,
és hozzád jönnek.
„Amilyen biztos, hogy élek – jelenti ki Jehova –,
olyan biztos, hogy magadra veszed őket, mint egy díszt,
és magadra kötöd őket, ahogy egy menyasszony teszi.
19. vers
Noha feldúlták és elhagyatottá tették a földedet, és az országod romokban hevert,
most túl szűkös lesz a hely az ott lakóknak,
és akik elnyeltek téged, messze lesznek.
20. vers
A fiaid, akik azután születtek, miután elvesztetted a gyermekeidet, ezt mondják a füled hallatára:
»Túl szűkös ez a hely nekem.
Adj helyet, hogy itt lakhassak!«
21. vers
Te pedig ezt mondod majd magadban:
»Ki az apjuk?
Hiszen én gyermektelen és meddő asszony vagyok,
akit száműztek és rabságba vittek.
Ki nevelte föl ezeket?
Magamra voltam hagyva.
Honnan jöttek akkor ezek?«”
22. vers
Ezt mondja a legfőbb Úr, Jehova:
„Fölemelem kezemet a nemzetek felé,
és magasra tartom jelemet a népek felé.
Karjukban hozzák majd a fiaidat,
és vállukon a lányaidat.
23. vers
Királyok lesznek a gondviselőid,
a fejedelemnőik pedig a dajkáid.
Arcra borulnak előtted,
a lábad porát nyalják,
és megtudod majd, hogy én vagyok Jehova.
Nem vallanak szégyent, akik bennem reménykednek.”
24. vers
Vajon el lehet venni az erős embertől azokat, akiket foglyul ejtett,
vagy ki tudják szabadítani a zsarnok foglyait?
25. vers
Jehova azonban ezt mondja:
„Még az erős embertől is elveszik a foglyait,
és a zsarnok foglyait kiszabadítják.
Szembeszállok azokkal, akik szembeszállnak veled,
és megmentem a fiaidat.
26. vers
Megetetem elnyomóiddal a saját húsukat,
és tulajdon vérüktől részegednek meg, mint az édes bortól.
Meg fogja tudni minden ember, hogy én vagyok Jehova,
megmentőd és megváltód,
Jákob hatalmasa.”
Könyvek
