⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Ésaiás
41. fejezet
1. vers
„Figyeljetek rám csendben, ti szigetek!
Kapjanak erőre a nemzetek!
Hadd jöjjenek közelebb, és hadd beszéljenek!
Jöjjünk össze az ítéletre!
2. vers
Ki hozott valakit kelet felől?
Ki szólította őt a lábához, hogy igazságot szolgáltasson,
hogy neki adja a nemzeteket,
és királyokat tegyen alattvalóivá?
Ki teszi őket porrá a kardja előtt,
szélfútta szalmaszállá az íja előtt?
3. vers
Üldözi őket, és akadálytalanul halad
az ösvényeken, melyeken még nem járt.
4. vers
Ki tette mindezt,
összehívva a nemzedékeket kezdettől fogva?
Én, Jehova vagyok az első,
és az utolsó nemzedékig ugyanaz maradok.”
5. vers
Látták a szigetek, és elfogta őket a félelem.
A föld határai remegni kezdtek.
Közelednek és jönnek.
6. vers
Mindenki segíti a társát,
és így szól a testvéréhez: „Légy erős!”
7. vers
A mesterember tehát erősíti a fémművest,
a pöröllyel kalapáló pedig azt,
aki az üllőt veri.
Ezt mondja a forrasztásról: „Jó lesz.”
Aztán megerősítették szögekkel, hogy ne inogjon meg.
8. vers
„De te, ó, Izrael, a szolgám vagy,
te, ó, Jákob, akit kiválasztottalak,
Ábrahámnak, a barátomnak utóda,
9. vers
te, akit elhoztalak a föld végéről,
és te, akit elhívtalak a föld legtávolabbi részéről.
Így szóltam hozzád: »Szolgám vagy.
Kiválasztottalak, és nem vetettelek el.
10. vers
Ne félj, mert én veled vagyok.
Ne aggódj, mert én vagyok Istened.
Én megerősítelek, igen, segítek neked.
Erősen foglak igazságos jobb kezemmel.«
11. vers
Megszégyenítik és megalázzák azokat, akik dühösek rád.
Semmivé válnak és elvesznek azok, akik ellened harcolnak.
12. vers
Keresed majd azokat, akik küzdenek ellened, de nem találod őket.
Az ellened harcoló emberek olyanná lesznek, mint ami nincs, semmivé válnak.
13. vers
Mert én, Jehova, a te Istened, megragadom jobb kezedet,
én, aki ezt mondom neked: »Ne félj! Segítek neked.«
14. vers
Ne félj, te férgecske, Jákob,
te, Izrael népe! Segítek neked” – ez Jehovának, megváltódnak, Izrael szentjének kijelentése.
15. vers
„Cséplőszánná tettelek,
új cséplőszerszámmá, amelynek kétélű fogai vannak.
Megtaposod a hegyeket, és összezúzod őket,
olyanná teszed a dombokat, mint a polyva.
16. vers
A szélbe szórod őket,
és a szél elviszi,
a szélvihar szétszórja őket.
Te pedig örülsz majd Jehova miatt,
és Izrael szentjével fogsz dicsekedni.”
17. vers
„A szükségben lévők és a szegények vizet keresnek, de nincsen.
Nyelvük kiszáradt a szomjúságtól.
Én, Jehova válaszolni fogok nekik.
Én, Izrael Istene nem hagyom el őket.
18. vers
Folyókat fakasztok a kopár dombokon,
és forrásokat a völgyekben.
Nádas tóvá teszem a pusztát,
és vízforrásokká a víztelen földet.
19. vers
A sivatagba cédrust,
akáciát, mirtuszt és fenyőfát ültetek.
A kietlen síkságon pedig borókafenyőt ültetek,
kőrisfával és ciprussal együtt,
20. vers
hogy minden ember észrevegye és megtudja,
odafigyeljen és belássa,
hogy Jehova keze tette ezt,
és Izrael szentje idézte ezt elő.”
21. vers
„Terjesszétek elő ügyeteket” – így szól Jehova.
„Álljatok elő érveitekkel” – ezt mondja Jákob királya.
22. vers
„Mutassatok bizonyítékot, és mondjátok meg nekünk, mi fog történni.
Beszéljetek a korábbi dolgokról,
hogy elgondolkodjunk rajtuk, és megtudjuk, mi lett a végük.
Vagy mondjátok el nekünk, mi lesz a jövőben.
23. vers
Mondjátok meg, mi fog történni a jövőben,
hogy megtudjuk, hogy istenek vagytok.
Igen, tegyetek valamit, vagy jót, vagy rosszat,
hogy amikor látjuk, ámuljunk.
24. vers
Olyanok vagytok, mint ami nem is létezik,
és amit véghez visztek, az semmi.
Aki titeket választ, utálatos.
25. vers
Hozok valakit északról, és ő eljön,
valakit kelet felől, aki dicsőíti a nevemet.
Megtapossa az uralkodókat, mintha agyag volnának,
mint ahogy a fazekas tapossa a nedves agyagot.
26. vers
Ki mondta el ezt kezdettől fogva, hogy tudhatnánk,
vagy a régi időktől fogva, hogy azt mondhatnánk: »Igaza van.«
Senki sem jelentette be.
Senki sem mondta el.
Senki sem hallott semmit sem tőletek.”
27. vers
Én voltam az első, aki így szólt Sionhoz: „Nézd, mi fog történni!”
Jeruzsálembe küldök majd valakit, aki jó hírt visz.
28. vers
Néztem, néztem, de nem volt senki,
nem volt köztük senki, aki tanácsot adott volna.
Egyfolytában kértem őket, hogy feleljenek.
29. vers
Mindnyájan olyanok, mint a délibáb.
Semmi az ő munkájuk.
Fémbálványaik szél és hiábavalóság.
Könyvek
