⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
Ésaiás
capítulo 41
verso 1
„Figyeljetek rám csendben, ti szigetek!
Kapjanak erőre a nemzetek!
Hadd jöjjenek közelebb, és hadd beszéljenek!
Jöjjünk össze az ítéletre!
verso 2
Ki hozott valakit kelet felől?
Ki szólította őt a lábához, hogy igazságot szolgáltasson,
hogy neki adja a nemzeteket,
és királyokat tegyen alattvalóivá?
Ki teszi őket porrá a kardja előtt,
szélfútta szalmaszállá az íja előtt?
verso 3
Üldözi őket, és akadálytalanul halad
az ösvényeken, melyeken még nem járt.
verso 4
Ki tette mindezt,
összehívva a nemzedékeket kezdettől fogva?
Én, Jehova vagyok az első,
és az utolsó nemzedékig ugyanaz maradok.”
verso 5
Látták a szigetek, és elfogta őket a félelem.
A föld határai remegni kezdtek.
Közelednek és jönnek.
verso 6
Mindenki segíti a társát,
és így szól a testvéréhez: „Légy erős!”
verso 7
A mesterember tehát erősíti a fémművest,
a pöröllyel kalapáló pedig azt,
aki az üllőt veri.
Ezt mondja a forrasztásról: „Jó lesz.”
Aztán megerősítették szögekkel, hogy ne inogjon meg.
verso 8
„De te, ó, Izrael, a szolgám vagy,
te, ó, Jákob, akit kiválasztottalak,
Ábrahámnak, a barátomnak utóda,
verso 9
te, akit elhoztalak a föld végéről,
és te, akit elhívtalak a föld legtávolabbi részéről.
Így szóltam hozzád: »Szolgám vagy.
Kiválasztottalak, és nem vetettelek el.
verso 10
Ne félj, mert én veled vagyok.
Ne aggódj, mert én vagyok Istened.
Én megerősítelek, igen, segítek neked.
Erősen foglak igazságos jobb kezemmel.«
verso 11
Megszégyenítik és megalázzák azokat, akik dühösek rád.
Semmivé válnak és elvesznek azok, akik ellened harcolnak.
verso 12
Keresed majd azokat, akik küzdenek ellened, de nem találod őket.
Az ellened harcoló emberek olyanná lesznek, mint ami nincs, semmivé válnak.
verso 13
Mert én, Jehova, a te Istened, megragadom jobb kezedet,
én, aki ezt mondom neked: »Ne félj! Segítek neked.«
verso 14
Ne félj, te férgecske, Jákob,
te, Izrael népe! Segítek neked” – ez Jehovának, megváltódnak, Izrael szentjének kijelentése.
verso 15
„Cséplőszánná tettelek,
új cséplőszerszámmá, amelynek kétélű fogai vannak.
Megtaposod a hegyeket, és összezúzod őket,
olyanná teszed a dombokat, mint a polyva.
verso 16
A szélbe szórod őket,
és a szél elviszi,
a szélvihar szétszórja őket.
Te pedig örülsz majd Jehova miatt,
és Izrael szentjével fogsz dicsekedni.”
verso 17
„A szükségben lévők és a szegények vizet keresnek, de nincsen.
Nyelvük kiszáradt a szomjúságtól.
Én, Jehova válaszolni fogok nekik.
Én, Izrael Istene nem hagyom el őket.
verso 18
Folyókat fakasztok a kopár dombokon,
és forrásokat a völgyekben.
Nádas tóvá teszem a pusztát,
és vízforrásokká a víztelen földet.
verso 19
A sivatagba cédrust,
akáciát, mirtuszt és fenyőfát ültetek.
A kietlen síkságon pedig borókafenyőt ültetek,
kőrisfával és ciprussal együtt,
verso 20
hogy minden ember észrevegye és megtudja,
odafigyeljen és belássa,
hogy Jehova keze tette ezt,
és Izrael szentje idézte ezt elő.”
verso 21
„Terjesszétek elő ügyeteket” – így szól Jehova.
„Álljatok elő érveitekkel” – ezt mondja Jákob királya.
verso 22
„Mutassatok bizonyítékot, és mondjátok meg nekünk, mi fog történni.
Beszéljetek a korábbi dolgokról,
hogy elgondolkodjunk rajtuk, és megtudjuk, mi lett a végük.
Vagy mondjátok el nekünk, mi lesz a jövőben.
verso 23
Mondjátok meg, mi fog történni a jövőben,
hogy megtudjuk, hogy istenek vagytok.
Igen, tegyetek valamit, vagy jót, vagy rosszat,
hogy amikor látjuk, ámuljunk.
verso 24
Olyanok vagytok, mint ami nem is létezik,
és amit véghez visztek, az semmi.
Aki titeket választ, utálatos.
verso 25
Hozok valakit északról, és ő eljön,
valakit kelet felől, aki dicsőíti a nevemet.
Megtapossa az uralkodókat, mintha agyag volnának,
mint ahogy a fazekas tapossa a nedves agyagot.
verso 26
Ki mondta el ezt kezdettől fogva, hogy tudhatnánk,
vagy a régi időktől fogva, hogy azt mondhatnánk: »Igaza van.«
Senki sem jelentette be.
Senki sem mondta el.
Senki sem hallott semmit sem tőletek.”
verso 27
Én voltam az első, aki így szólt Sionhoz: „Nézd, mi fog történni!”
Jeruzsálembe küldök majd valakit, aki jó hírt visz.
verso 28
Néztem, néztem, de nem volt senki,
nem volt köztük senki, aki tanácsot adott volna.
Egyfolytában kértem őket, hogy feleljenek.
verso 29
Mindnyájan olyanok, mint a délibáb.
Semmi az ő munkájuk.
Fémbálványaik szél és hiábavalóság.
Libros
