⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
Ésaiás
capítulo 36
verso 1
Ezékiás király 14. évében Asszíria királya, Szanhérib felvonult Júda minden megerősített városa ellen, és elfoglalta azokat.
verso 2
Asszíria királya akkor elküldte a rabsakét Lákisból egy óriási hadsereggel Ezékiás királyhoz Jeruzsálembe. Elfoglalták helyüket a felső tó vízvezetékénél, amely a ruhatisztító mezejének országútjánál van.
verso 3
Akkor kijött hozzá Hilkija fia, Eljákim, aki a háznép fölé volt rendelve, meg Sébna, a titkár, és Jóah, az emlékíró, Asáf fia.
verso 4
A rabsaké ekkor így szólt hozzájuk: „Mondjátok csak meg Ezékiásnak: »Így szól a nagy király, Asszíria királya: ’Mitől vagy olyan magabiztos?
verso 5
Azt mondod: „Megvan a stratégiám és a hatalmam ahhoz, hogy háborúzzak”, de ezek csak üres szavak. Kiben bízol, hogy fel mersz lázadni ellenem?
verso 6
Lám! Egyiptomnak, e törött nádszálnak a támogatásában bízol, amely, ha rátámaszkodna az ember, belemenne a tenyerébe, és átszúrná. Ilyen a fáraó, Egyiptom királya mindazokhoz, akik benne bíznak.
verso 7
Ha pedig azt mondjátok nekem: „Jehova Istenünkben bízunk”, vajon nem az ő magaslatait és oltárait távolította el Ezékiás, miközben azt mondja Júdának és Jeruzsálemnek: „Ez előtt az oltár előtt hajoljatok meg.”’«
verso 8
Most tehát köss fogadást urammal, Asszíria királyával: adok neked 2000 lovat, ha tudsz elég lovast ültetni rájuk.
verso 9
Már hogy tudnál visszavonulásra kényszeríteni egyetlen kormányzót is uram legkisebb szolgái közül, mikor te Egyiptomban bízol, hogy szekereket és lovasokat kapj?
verso 10
Talán Jehova felhatalmazása nélkül jöttem fel ez ellen az ország ellen, hogy elpusztítsam? Maga Jehova mondta nekem: »Menj fel ez ellen az ország ellen, és pusztítsd el.«”
verso 11
Akkor Eljákim és Sébna meg Jóah így szólt a rabsakéhoz: „Kérünk, arámi nyelven beszélj a te szolgáiddal, mert értjük, és ne beszélj velünk a zsidók nyelvén a fal tetején levő nép füle hallatára.”
verso 12
De a rabsaké ezt mondta: „Vajon csak uradhoz és tehozzád küldött engem az én uram, hogy elmondjam e szavakat? Nemde a fal tetején ülő emberekhez is, akik a saját ürüléküket fogják enni, és a saját vizeletüket fogják inni veletek együtt?”
verso 13
A rabsaké tehát ott állt, és hangosan ezt kiáltotta a zsidók nyelvén: „Halljátok meg a nagy királynak, Asszíria királyának szavát!
verso 14
Ezt mondja a király: »Ne hagyjátok, hogy Ezékiás rászedjen titeket, mert nem tud kiszabadítani benneteket.
verso 15
Ne hagyjátok, hogy Ezékiás rávegyen titeket arra, hogy Jehovában bízzatok, ezt mondva: ’Jehova biztosan megment minket, és ez a város nem kerül Asszíria királyának a kezébe.’
verso 16
Ne hallgassatok Ezékiásra, mert Asszíria királya ezt mondja: ’Kössetek békét velem, és adjátok meg magatokat! Akkor mindegyikőtök a saját szőlőtőjéről és a saját fügefájáról fog enni, és a maga víztárolójából fog inni,
verso 17
amíg el nem jövök, és el nem viszlek benneteket egy olyan földre, amilyen a ti földetek, gabonának és újbornak földjére, kenyérnek és szőlőskerteknek földjére.
verso 18
Ne hagyjátok, hogy Ezékiás félrevezessen titeket ezt mondva: „Jehova megment minket!” Hát kiszabadította-e a nemzetek bármelyik istene is a maga országát Asszíria királyának kezéből?
verso 19
Hol vannak Hamát és Arpád istenei? Hol vannak Szefárvaim istenei? És kiszabadították-e Szamáriát a kezemből?
verso 20
Ezeknek az országoknak az összes istene közül kik azok, akik kiszabadították országukat a kezemből, hogy Jehova ki tudná szabadítani Jeruzsálemet a kezemből?’«”
verso 21
Ők viszont hallgattak, és egy szót sem feleltek neki, mert a király parancsa így szólt: „Ne válaszoljatok neki.”
verso 22
Eljákim, Hilkija fia pedig, aki a háznép fölé volt rendelve, és Sébna, a titkár, meg Jóah, az emlékíró, Asáf fia elmentek Ezékiáshoz megszaggatott ruhában, és jelentették neki, hogy mit mondott a rabsaké.
Libros
