⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.

Ésaiás

capítulo 33


Capítulos:


verso 1

Jaj neked, te pusztító, akit nem pusztítottak el,
te áruló, akit nem árultak el!
Amikor befejezed a pusztítást, téged fognak elpusztítani.
Amint vége az árulásodnak, téged fognak elárulni.


verso 2

Ó, Jehova, bánj velünk jóindulattal!
Benned reménykedünk.

Legyél a mi erőnk minden reggel,
igen, megmentésünk a nyomorúság idején.


verso 3

A zúgás hangjára elmenekülnek a népek.
Amikor tettre kelsz, szétszélednek a nemzetek.


verso 4

Úgy szedik össze zsákmányotokat, ahogy a falánk sáskák gyűjtenek,
úgy rohannak rá, mint egy sáskaraj.


verso 5

Jehovát fel fogják magasztalni,
mert a magasságban lakik.
Betölti Siont joggal és igazságossággal.


verso 6

Ő ad biztonságot a te idődben.

Ez az ő kincse:
nagy megmentés, bölcsesség, ismeret és Jehova mélységes tisztelete.


verso 7

Hőseik kiáltanak az utcán,
a béke követei keservesen sírnak.


verso 8

Az országutak elhagyatottak,
senki sem jár az utakon.

Megszegte a szövetséget,
megvetette a városokat,
és semmibe veszi a halandót.


verso 9

Gyászol az ország, elhervad.
A Libanon megszégyenül, elfonnyadt.

Olyan lett Sáron, mint a sivatag,
és lerázza leveleit Básán és a Kármel.


verso 10

„Most tettre kelek” – így szól Jehova.

„Most felmagasztalom magamat,
most megdicsőítem magamat.


verso 11

Elszáradt füvet fogantok és tarlót szültök.
A saját gondolkodásotok fog megemészteni benneteket, mint a tűz.


verso 12

És olyanok lesznek a népek, mint az elégetett mész.
Lángra lobbantják őket, mint a levágott tövisbokrot.


verso 13

Ti, akik távol vagytok, figyeljetek arra, amit teszek!
És ti, akik közel vagytok, ismerjétek el a hatalmamat!


verso 14

Rettegnek Sionban a bűnösök,
reszketnek a hitehagyottak:
»Melyikünk lakhat ott, ahol tűz emészt?
Melyikünk lakhat együtt kiolthatatlan lángokkal?«


verso 15

Aki szüntelen igazságosan él,
aki igazat mond,
aki elutasítja a tisztességtelenül és csalással szerzett nyereséget,
aki nem hagyja, hogy megvesztegessék,
aki bedugja fülét, hogy ne hallja, amikor vérontásról beszélnek,
és aki becsukja szemét, hogy ne lássa a rosszat,


verso 16

az a magasságban fog lakni,
biztos menedéke a sziklás erődítményekben lesz.

Mindig lesz kenyere,
és nem fogy el a vize.”


verso 17

Szemeid meglátják majd a királyt pompájában,
és látni fognak egy távoli országot.


verso 18

Felidézed magadban a rémületes emlékeket:
„Hol a titkár?
Hol van, aki kimérte a sarcot?
Hol van, aki megszámolta a tornyokat?”


verso 19

Nem látod többé az arcátlan népet,
a népet, amelynek a nyelve túl érthetetlen,
amelynek dadogó nyelvét nem érted.


verso 20

Nézd Siont, ünnepeink városát!

Szemeid látni fogják, hogy Jeruzsálem nyugodt lakóhely,
egy sátor, amelyet senki sem bont le.

Soha nem húzzák ki a sátorcövekeit,
és egyetlen kötelét sem szakítják szét.


verso 21

Hanem Jehova, a fenséges Isten
olyan lesz nekünk ott, mint egy folyókkal és széles csatornákkal teli terület.

Nem megy oda evezős hajók hada,
és nem szelik át fenséges hajók.


verso 22

Mert Jehova a bíránk,
Jehova a törvényadónk,
Jehova a királyunk.
Ő ment meg minket.


verso 23

Lazán fognak lógni az ellenség kötelei,
nem tudják megtartani az árbócrudat, sem kifeszíteni a vitorlát.

Akkor majd rengeteg zsákmányt osztanak szét,
még a sántáknak is bőven jut belőle.


verso 24

Egyetlen lakos sem mondja majd: „Beteg vagyok.”
A népnek, mely a földön lakik, megbocsátják a vétkét.

Capítulos:


Libros