⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Ésaiás
42. fejezet
1. vers
Ő az én szolgám, akit támogatok!
Akit kiválasztottam, és akiben örömömet lelem.
Szellememet adom neki.
Megmutatja a nemzeteknek, mi az igazságosság.
2. vers
Nem fog kiabálni, a hangját sem emeli föl,
és nem hallatja hangját az utcán.
3. vers
Megrepedt nádszálat nem tör el,
és pislákoló kanócot nem olt ki.
Hűségesen érvényre juttatja az igazságosságot.
4. vers
Nem halványul el, és nem reped meg. Megszilárdítja az igazságosságot a földön.
Törvényére várnak a szigetek.
5. vers
Így szól az igaz Isten, Jehova,
aki az eget teremtette, a hatalmas Isten, aki kifeszíti azt,
aki kiteríti a földet és annak termését,
aki leheletet ad a rajta levő népnek,
és szellemet a rajta járóknak:
6. vers
„Én, Jehova, igazságosan cselekedtem, és elhívtalak.
Megfogtam kezedet.
Megóvlak, és szövetségül adlak az embereknek,
és világosságul a nemzeteknek,
7. vers
hogy megnyisd a vakok szemeit,
hogy kihozd a börtönből a rabokat
és azokat, akik a sötétségben ülnek.
8. vers
Én vagyok Jehova. Ez a nevem.
Senki másnak nem adom dicsőségemet,
sem dicséretemet a faragott bálványoknak.
9. vers
Az első dolgok megtörténtek,
és most újakat hirdetek.
Még mielőtt elkezdődnek, elmondom nektek.”
10. vers
Ti, akik a tengeren hajóztok a tengeri élőlények közt,
ti szigetek és az ott lakók,
énekeljetek Jehovának új éneket,
dicséretét a föld végétől fogva.
11. vers
Emelje föl hangját a puszta és a városai,
a települések, ahol Kédár lakik.
Örömmel kiáltsanak a sziklaszirt lakói,
a hegyek csúcsáról kiáltsanak az emberek.
12. vers
Adjanak dicsőséget Jehovának,
és hirdessék a szigeteken, hogy dicséretre méltó.
13. vers
Jehova kivonul majd, mint egy hős.
Fellelkesedik, mint egy harcos.
Kiált, igen, csatakiáltást hallat,
hatalmasabbnak bizonyul ellenségeinél.
14. vers
„Sokáig csendben voltam.
Hallgattam, és visszafogtam magam.
Mint a szülő nő,
nyögni fogok, lihegek és zihálok egyszerre.
15. vers
Hegyeket és dombokat tarolok le,
és egész növényzetüket elszárítom.
Szigetekké teszek folyókat,
és kiszárítom a nádas tavakat.
16. vers
Olyan úton vezetem majd a vakokat, amelyet nem ismernek,
ismeretlen ösvényen fognak lépdelni.
Világossággá teszem előttük a sötétséget,
és sima földdé a göröngyös terepet.
Ezt fogom tenni értük, és nem hagyom el őket.”
17. vers
Azok, akik faragott bálványokban bíznak,
és ezt mondják a fémszobroknak: „Ti vagytok isteneink”,
meg fognak hátrálni, és nagyon megszégyenülnek.
18. vers
Figyeljetek, ti süketek!
Nézzetek és lássatok, ti vakok!
19. vers
Kicsoda vak, ha nem az én szolgám,
és ki olyan süket, mint a követem, akit elküldök?
Ki olyan vak, mint aki jutalmat kapott,
és ki olyan vak, mint Jehova szolgája?
20. vers
Sok mindent látsz, de nem vagy résen.
Kinyitod a füled, de nem figyelsz.
21. vers
Jehova az igazságosságáért
örömét lelte abban, hogy felmagasztalja és dicsőségessé tegye a törvényt.
22. vers
De ez egy kirabolt, kifosztott nép.
Mindannyian csapdába kerültek a vermekben, és börtönben rejtegetik őket.
Kirabolták őket, és nincs, aki megszabadítaná őket.
Kifosztották őket, és senki sem mondja: „Hozd vissza őket!”
23. vers
Ki hallja ezt közületek?
Ki figyel a későbbi időkre?
24. vers
Ki adta oda Jákobot zsákmányul,
és Izraelt a fosztogatóknak?
Hát nem Jehova, aki ellen vétkeztünk?
Nem akartak az útján járni,
és nem engedelmeskedtek a törvényének.
25. vers
Ezért Isten kiöntötte rájuk dühét,
haragját és a háború hevét.
Ez felemésztett mindent körülöttük, de oda sem figyeltek.
Ez tombolt ellenük, de semmit sem szívleltek meg.
Könyvek
