Ésaiás

Capitole:

… 40 41 42 43 44 …   ⇤ ← 42 → ⇥

versetul 1

Ő az én szolgám, akit támogatok!
Akit kiválasztottam, és akiben örömömet lelem.
Szellememet adom neki.
Megmutatja a nemzeteknek, mi az igazságosság.

versetul 2

Nem fog kiabálni, a hangját sem emeli föl,
és nem hallatja hangját az utcán.

versetul 3

Megrepedt nádszálat nem tör el,
és pislákoló kanócot nem olt ki.
Hűségesen érvényre juttatja az igazságosságot.

versetul 4

Nem halványul el, és nem reped meg. Megszilárdítja az igazságosságot a földön.
Törvényére várnak a szigetek.

versetul 5

Így szól az igaz Isten, Jehova,
aki az eget teremtette, a hatalmas Isten, aki kifeszíti azt,
aki kiteríti a földet és annak termését,
aki leheletet ad a rajta levő népnek,
és szellemet a rajta járóknak:

versetul 6

„Én, Jehova, igazságosan cselekedtem, és elhívtalak.
Megfogtam kezedet.

Megóvlak, és szövetségül adlak az embereknek,
és világosságul a nemzeteknek,

versetul 7

hogy megnyisd a vakok szemeit,
hogy kihozd a börtönből a rabokat
és azokat, akik a sötétségben ülnek.

versetul 8

Én vagyok Jehova. Ez a nevem.

Senki másnak nem adom dicsőségemet,
sem dicséretemet a faragott bálványoknak.

versetul 9

Az első dolgok megtörténtek,
és most újakat hirdetek.
Még mielőtt elkezdődnek, elmondom nektek.”

versetul 10

Ti, akik a tengeren hajóztok a tengeri élőlények közt,
ti szigetek és az ott lakók,
énekeljetek Jehovának új éneket,
dicséretét a föld végétől fogva.

versetul 11

Emelje föl hangját a puszta és a városai,
a települések, ahol Kédár lakik.

Örömmel kiáltsanak a sziklaszirt lakói,
a hegyek csúcsáról kiáltsanak az emberek.

versetul 12

Adjanak dicsőséget Jehovának,
és hirdessék a szigeteken, hogy dicséretre méltó.

versetul 13

Jehova kivonul majd, mint egy hős.
Fellelkesedik, mint egy harcos.

Kiált, igen, csatakiáltást hallat,
hatalmasabbnak bizonyul ellenségeinél.

versetul 14

„Sokáig csendben voltam.
Hallgattam, és visszafogtam magam.

Mint a szülő nő,
nyögni fogok, lihegek és zihálok egyszerre.

versetul 15

Hegyeket és dombokat tarolok le,
és egész növényzetüket elszárítom.

Szigetekké teszek folyókat,
és kiszárítom a nádas tavakat.

versetul 16

Olyan úton vezetem majd a vakokat, amelyet nem ismernek,
ismeretlen ösvényen fognak lépdelni.

Világossággá teszem előttük a sötétséget,
és sima földdé a göröngyös terepet.
Ezt fogom tenni értük, és nem hagyom el őket.”

versetul 17

Azok, akik faragott bálványokban bíznak,
és ezt mondják a fémszobroknak: „Ti vagytok isteneink”,
meg fognak hátrálni, és nagyon megszégyenülnek.

versetul 18

Figyeljetek, ti süketek!
Nézzetek és lássatok, ti vakok!

versetul 19

Kicsoda vak, ha nem az én szolgám,
és ki olyan süket, mint a követem, akit elküldök?

Ki olyan vak, mint aki jutalmat kapott,
és ki olyan vak, mint Jehova szolgája?

versetul 20

Sok mindent látsz, de nem vagy résen.
Kinyitod a füled, de nem figyelsz.

versetul 21

Jehova az igazságosságáért
örömét lelte abban, hogy felmagasztalja és dicsőségessé tegye a törvényt.

versetul 22

De ez egy kirabolt, kifosztott nép.
Mindannyian csapdába kerültek a vermekben, és börtönben rejtegetik őket.
Kirabolták őket, és nincs, aki megszabadítaná őket.
Kifosztották őket, és senki sem mondja: „Hozd vissza őket!”

versetul 23

Ki hallja ezt közületek?
Ki figyel a későbbi időkre?

versetul 24

Ki adta oda Jákobot zsákmányul,
és Izraelt a fosztogatóknak?
Hát nem Jehova, aki ellen vétkeztünk?

Nem akartak az útján járni,
és nem engedelmeskedtek a törvényének.

versetul 25

Ezért Isten kiöntötte rájuk dühét,
haragját és a háború hevét.
Ez felemésztett mindent körülöttük, de oda sem figyeltek.
Ez tombolt ellenük, de semmit sem szívleltek meg.

Capitole:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66