Ésaiás

Capitole:

… 42 43 44 45 46 …   ⇤ ← 44 → ⇥

versetul 1

Most pedig figyelj, ó, szolgám, Jákob,
és te, ó, Izrael, akit kiválasztottam!

versetul 2

Így szól Jehova,
aki megalkotott és megformált,
aki az anyaméhtől fogva segített téged:

»Ne félj, ó, szolgám, Jákob,
és te, Jesurun, akit kiválasztottam!

versetul 3

Mert vizet adok a szomjazónak,
és csörgedező patakokat a száraz vidéknek.

Kiárasztom szellememet az utódaidra
és áldásomat a leszármazottaidra.

versetul 4

Kihajtanak, mint növények a zöld fű között,
mint nyárfák a folyó mellett.

versetul 5

Az egyik azt mondja majd: ’Jehováé vagyok.’

Egy másik Jákob nevéről nevezi magát,
megint egy másik pedig ezt írja a kezére: ’Jehováé’,
és felveszi Izrael nevét.«

versetul 6

Így szól Jehova,
Izrael királya és megváltója, a seregek Jehovája:
»Én vagyok az első és az utolsó.
Rajtam kívül nincs Isten.

versetul 7

Ki olyan, mint én?
Hadd beszéljen, hogy elmondja és bizonyítsa nekem!

Mondják el, mi fog következni,
és hogy mi történik majd,
ahogy én attól fogva tettem, hogy megalapítottam a hajdani népet.

versetul 8

Ne rettegjetek,
és ne bénítson meg benneteket a félelem!
Vajon nem mondtam meg előre mindegyikőtöknek, és nem jelentettem be?
Ti vagytok az én tanúim.
Van Isten rajtam kívül?
Nincs, nincsen más kőszikla. Én nem tudok egyről sem.«”

versetul 9

A faragott bálványok készítői mind semmik,
és kedvenc tárgyaik semmit sem érnek.

Tanúikként semmit sem látnak és semmit sem tudnak,
így akik készítették őket, megszégyenülnek.

versetul 10

Ki készítene olyan istent vagy öntene olyan fémbálványt,
amelynek semmi haszna?

versetul 11

Társai mind szégyent vallanak.
A mesterek csak emberek.
Gyűljenek össze, és foglaljanak állást.
Rettegni fognak, és megszégyenülnek valamennyien.

versetul 12

A kovács a szén fölött munkálja meg a vasat a szerszámával.

Kalapácsokkal formálja,
és erős karjával dolgozik rajta.
Majd megéhezik, és elfogy az ereje.
Nem iszik vizet, és elfárad.

versetul 13

A fafaragó kifeszíti a mérőzsinórt, megrajzolja a mintát vörös krétával,
vésővel dolgozik a fán, és körzővel rajzol rá.

Emberről mintázza,
az ember szépségéről,
hogy házban lakjon.

versetul 14

Van, akinek az a dolga, hogy cédrusfát vágjon.

Választ egy fát, egy tölgyfát,
és hagyja, hadd erősödjön meg az erdő fái között.
Elülteti a babérfát, és az az esőtől megnő.

versetul 15

Aztán az ember tüzelőnek használja.

Vesz belőle, hogy melegedhessen,
tüzet rak és kenyeret süt.
De istent is készít belőle, és imádja azt.
Faragott bálványt készít, és leborul előtte.

versetul 16

Felét elégeti tűzben,
megsüti rajta a húst. Megeszi, és jóllakik.
Meg is melegszik, és így szól:
„De jó! Melegszem, miközben nézem a tüzet.”

versetul 17

A maradék fából meg istent készít, faragott bálványt.
Leborul előtte, és imádja azt.
Imádkozik hozzá, és ezt mondja:
„Ments meg, mert te vagy az én istenem!”

versetul 18

Semmit sem tudnak és semmit sem értenek,
mert a szemük le van zárva, és nem látnak,
és a szívükben nincs éleslátás.

versetul 19

Senki sem gondolja végig a szívében,
nem fogja fel vagy érti meg, hogy ezt mondaná:

„A felét elégettem tűzben,
a parazsán kenyeret és húst sütöttem, hogy egyek.
A maradékából meg utálatosságot készítsek?
Egy darab fát imádjak?”

versetul 20

Olyan, mint aki hamut eszik.
A saját szíve becsapta és félrevezette.
Nem tudja megmenteni magát, és nem is mondja ezt:
„Hát nem egy értéktelen dolog van a jobb kezemben?”

versetul 21

„Emlékezz ezekre, ó, Jákob, és te, ó, Izrael,
mert szolgám vagy.
Én formáltalak, és a szolgám vagy.
Ó, Izrael, én nem feledlek el!

versetul 22

Eltakarom törvényszegéseidet, mintha felhővel takarnám el,
és bűneidet, mintha sűrű felleggel takarnám el.
Térj vissza hozzám, mert én megváltalak!

versetul 23

Örömmel kiálts, te ég,
mert Jehova tettre kelt!
Diadalmasan kiáltsatok, ti mélységei a földnek!

Örömmel kiáltsatok, ti hegyek,
te erdő és minden fád!

Mert Jehova megváltotta Jákobot,
és megmutatja az ő fenségét Izraelen.”

versetul 24

Így szól Jehova, a te megváltód,
aki megformált az anyaméhben:
„Én vagyok Jehova, aki mindent elkészített.

Magam feszítettem ki az eget
és terítettem ki a földet.
Ki volt velem?

versetul 25

Meghiúsítom a fecsegők jeleit.

Én vagyok az, aki bolonddá teszi a jósokat,
aki összezavarja a bölcseket,
aki ostobasággá változtatja a tudásukat,

versetul 26

aki valóra váltja a szolgája szavát,
aki maradéktalanul végrehajtja követei jövendöléseit,
aki azt mondja Jeruzsálemről: »Lakni fogják«,
és Júda városairól: »Újjáépülnek,
újjáépítem a romjait«,

versetul 27

aki így szól a mély vizekhez: »Párologjatok el,
és minden folyótokat kiszárítom«,

versetul 28

aki azt mondja Círuszról: »Pásztorom ő,
és maradéktalanul végrehajt mindent, amit akarok«,
és aki azt mondja Jeruzsálemről: »Újjáépül«,
a templomról pedig: »Lerakják alapodat.«”

Capitole:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66