⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Ésaiás
2. fejezet
1. vers
Ezt látta Ézsaiás, Ámóc fia Júdáról és Jeruzsálemről:
2. vers
Az utolsó napokban
Jehova házának hegye
szilárdan áll majd a hegyek teteje fölött.
Magasabbra emeltetik a domboknál,
és minden nemzet oda fog özönleni.
3. vers
Sok nép jön el, és ezt mondják:
„Jöjjetek, menjünk fel Jehova hegyére,
Jákob Istenének a házához!
Ő oktatni fog bennünket az útjaira,
mi pedig az ő ösvényein járunk.”
Mert Sionból jön a törvény,
és Jehova szava Jeruzsálemből.
4. vers
Ítélkezni fog a nemzetek között,
és elrendezi sok nép ügyét.
Kardjaikat ekevasakká kovácsolják,
és lándzsáikat metszőkésekké.
Nemzet nemzet ellen kardot nem emel,
és hadakozást többé nem tanulnak.
5. vers
Ó, Jákob háza! Jöjjetek,
járjunk Jehova világosságában!
6. vers
Isten, elhagytad népedet, Jákob házát,
mert tele vannak olyasmivel, ami Keletről való.
Mágiát űznek, mint a filiszteusok,
és sok idegen lakik köztük.
7. vers
A földjük tele van ezüsttel meg arannyal,
száma sincs a kincseiknek.
A földjük tele van lovakkal,
száma sincs a szekereiknek.
8. vers
A földjük tele van semmit érő istenekkel.
Saját kezük műve előtt hajolnak meg,
amit a saját ujjaik készítettek.
9. vers
Meghajol az ember, megalázkodik,
és nem lehetsz velük elnéző.
10. vers
Menj be a kősziklába, és rejtőzz el a porban
Jehova félelmetes jelenléte
és fenséges pompája miatt.
11. vers
A gőgös ember fejet fog hajtani,
a felfuvalkodott ember pedig meg fog hajolni.
Egyedül Jehovát magasztalják fel azon a napon.
12. vers
Mert a seregek Jehovájának napja az.
Eljön mindenkire, aki öntelt és felfuvalkodott,
mindenkire, legyen az kiemelkedő vagy egyszerű ember,
13. vers
a Libanon minden fenséges és pompás cédrusára
és Básán minden tölgyfájára,
14. vers
minden fenséges hegyre
és minden magas dombra,
15. vers
minden magas toronyra és minden megerősített falra,
16. vers
Társis minden hajójára
és minden tetszetős csónakra.
17. vers
A gőgös ember fejet fog hajtani,
a felfuvalkodott ember pedig mélyen meg fog hajolni.
Egyedül Jehovát magasztalják fel azon a napon.
18. vers
A semmit érő istenek teljesen eltűnnek.
19. vers
Az emberek bemennek a sziklák barlangjaiba
és a föld üregeibe
Jehova félelmetes jelenléte
és fenséges pompája miatt,
amikor tettre kel, és a föld remegni kezd félelmében.
20. vers
Azon a napon az emberek a semmit érő ezüst- és aranyisteneiket,
amelyeket azért készítettek maguknak, hogy meghajoljanak előttük,
odadobják a cickányoknak meg a denevéreknek,
21. vers
csak hogy bemenjenek a sziklák üregeibe
és a kőszirtek repedéseibe
Jehova félelmetes jelenléte
és fenséges pompája miatt,
amikor tettre kel, és a föld remegni kezd félelmében.
22. vers
A magatok érdekében ne bízzatok többé emberben,
aki nem több, mint a lehelet az orrában.
Miért kellene őt figyelembe venni?
Könyvek
