⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.

Ésaiás

14. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Mert Jehova irgalmas lesz Jákobhoz, és újból Izraelt fogja választani. Letelepíti őket földjükön, és bevándorlók csatlakoznak hozzájuk, Jákob házához szegődnek.


2. vers

A népek visszaviszik őket a lakhelyükre, Izrael háza pedig szolgálóivá és szolgálólányaivá teszi őket Jehova földjén, és foglyul ejti azokat, akik fogva tartották őt, és uralkodni fog azok felett, akik dolgoztatták őt.


3. vers

Azon a napon, amelyen Jehova enyhíti fájdalmadat és nyugtalanságodat, valamint megszabadít a kemény rabszolgaságból, amelybe kényszerítettek,


4. vers

a következő példabeszéddel szólsz Babilon királya ellen:
„Vége lett annak, aki másokat dolgoztatott!
Vége lett az elnyomásnak!


5. vers

Jehova eltörte a gonoszok vesszejét,
az uralkodók botját,


6. vers

azt, aki dühösen és szüntelenül verte a népeket,
aki nemzeteket igázott le haragjában, könyörtelenül üldözve őket.


7. vers

Megnyugodott az egész föld, már nem háborog.
Örömmel kiáltanak az emberek.


8. vers

Még a borókafenyők is örülnek neked
a Libanon cédrusaival.

Így szólnak: »Amióta elestél,
nem jön ellenünk favágó.«


9. vers

Még a sír is felélénkül odalent,
hogy fogadjon, amikor odamész.

Fölkelti miattad a tehetetlen halottakat,
a föld minden elnyomó vezérét.
Fölállítja trónjaikról a nemzetek összes királyát.


10. vers

Mindnyájan megszólalnak, és ezt mondják neked:
»Hát te is gyenge lettél, mint mi?
Olyan lettél, mint mi?


11. vers

A sírba taszították büszkeségedet,
húros hangszereid zengését.

Férgeket terítettek alád ágyadul,
és kukacok a takaród.«


12. vers

Lehullottál az égből,
ó, te fényesség, hajnal fia!

Kivágtak, és a földre zuhantál,
te, aki legyőzted a nemzeteket!


13. vers

Ezt mondtad magadban: »Felmegyek az égbe.

Isten csillagai fölé emelem a trónomat,
és leülök a találkozás hegyén,
észak legtávolabbi részén.


14. vers

Felmegyek a felhők fölé,
hasonlóvá teszem magam a legfelségesebb Istenhez.«


15. vers

Ámde a sírba taszítottak,
a verem legtávolabbi részébe.


16. vers

Akik látnak, rád merednek,
jobban megnéznek, és így szólnak:

»Ez volna az az ember, aki megrengette a földet,
aki királyságokat rendített meg,


17. vers

aki a pusztához tette hasonlóvá a lakott földet,
aki földúlta annak városait,
és aki nem engedte haza a foglyait?«


18. vers

A nemzetek többi királyai,
igen, mindnyájan dicsőségben tértek nyugodni,
mindannyian a saját sírjukba.


19. vers

Téged azonban elvetettek, és még sírhelyed sincsen,
olyan vagy, mint egy megutált sarj,
akit karddal leszúrt emberek takarnak,
akik a köves verembe szállnak alá.
Olyan vagy, mint egy eltaposott tetem.


20. vers

Nem kerülsz melléjük a sírba,
mert elpusztítottad saját országodat.
Megölted saját népedet.
A gonosztevők utódainak a nevét soha többé nem említik.


21. vers

Készítsetek a fiainak mészárszéket
ősapáik vétke miatt,
nehogy fölkeljenek, aztán birtokba vegyék a földet,
és betöltsék azt a városaikkal.”


22. vers

„Rájuk támadok” – ez a seregek Jehovájának kijelentése.

„Kiirtom Babilonból a nevet és a maradékot, a leszármazottakat és az utódokat” – ez Jehova kijelentése.


23. vers

„Sülök birtokává és mocsárvidékké teszem őt, és elsöpröm a megsemmisítés seprűjével” – ez a seregek Jehovájának kijelentése.


24. vers

Megesküdött a seregek Jehovája:

„Úgy lesz, ahogy akartam,
és amit elhatároztam, valóra válik.


25. vers

Összetöröm földemen Asszíriát,
és eltaposom hegyeimen.

Lekerül népemről az igája,
és lekerül vállukról a terhe.”


26. vers

Ez a határozat született az egész föld ellen,
és ez az a kéz, amely ki van nyújtva az összes nemzet ellen.


27. vers

A seregek Jehovája ezt elhatározta,
és senki sem hiúsíthatja meg.

Ki van nyújtva a keze,
és senki sem fordíthatja vissza.


28. vers

Abban az évben, amikor Aház király meghalt, ez a kijelentés hangzott el:


29. vers

„Ne örülj, Filisztea, egyikőtök se örüljön
csak azért, mert eltörték a botját annak, aki titeket vert.

Mert a kígyó gyökeréből mérges kígyó jön elő,
és az utóda repülő tüzes kígyó lesz.


30. vers

Miközben az alacsony sorúak elsőszülöttjei enni fognak,
és biztonságban pihennek le a szegények,
éhínséggel vesztem ki gyökeredet,
és ami megmarad belőled, azt megölik.


31. vers

Jajgass, ó, kapu! Kiálts, ó, város!
Ó, Filisztea, elbátortalanodsz majd!

Mert északról füst jön,
és az ellenség soraiból senki sem marad le.”


32. vers

Mit válaszoljanak a nemzet követeinek?

Azt, hogy Jehova lerakta Sion alapját,
és a népe szegényei menedéket találnak ott.

Fejezetek:


Könyvek