Psalm 102
Ó, Jehova, hallgasd meg imámat,
jusson el hozzád segélykiáltásom!
Ne rejtsd el arcodat előlem nyomorúságom idején.
Hajtsd felém füledet;
gyorsan válaszolj nekem, ha kiáltok!
Mert napjaim tovatűnnek, mint a füst,
és csontjaim vörösen izzanak, mint valami tűzhely.
Szívem olyan, mint a levágott és elszáradt fű;
még arról is elfeledkezem, hogy egyek.
Hangos sóhajtozásom miatt
csontjaim húsomhoz tapadnak.
A puszta pelikánjához hasonlítok.
Olyan vagyok, mint a kuvik a romok között.
Álmatlanul fekszem;
olyan vagyok, mint egy árva madár a tetőn.
Ellenségeim egész nap gúnyolnak.
Akik csúfot űznek belőlem, az én nevemmel átkozódnak.
Hamut eszem kenyér gyanánt,
italomat könnyeimmel elegyítem
haragod és felháborodásod miatt,
mert fölemeltél engem, csak azért, hogy aztán elvess.
Életem olyan, mint az árnyék, mely eltűnik napnyugtakor,
és elfonnyadok, mint a fű.
De te, ó, Jehova, örökké megmaradsz,
és hírneved nemzedékről nemzedékre fennmarad.
Cselekszel majd, és irgalmazol Sionnak,
mert eljött az ideje, hogy kegyes légy hozzá;
itt a meghatározott idő.
Mert szolgáid örömüket lelik köveiben,
és még a pora is kedves nekik.
A nemzetek mélységesen tisztelik majd Jehova nevét,
és a föld összes királya a te hatalmadat.
Mert Jehova újjáépíti Siont,
meg fog jelenni dicsőségében.
Odafigyel a kisemmizettek imájára,
nem veti meg imájukat.
Meg van ez írva a jövendő nemzedéknek,
hogy egy nép, amely ezután fog létrejönni, dicsérje Jahot.
Mert letekint az ő szent magasságából,
Jehova az égből a földre tekint,
hogy meghallgassa a rabnak sóhaját,
és szabadon engedje a halálra ítélteket,
hogy hirdessék Jehova nevét Sionban,
és dicséretét Jeruzsálemben,
amikor a népek és a királyságok
összegyűlnek, hogy Jehovát szolgálják.
Idő előtt elvette erőmet,
rövidre szabta napjaimat.
Így szóltam: „Ó, Istenem,
ne vedd el életem, mielőtt megöregednék,
te, akinek évei átívelnek minden nemzedéken.
Te raktad le hajdanán a föld alapjait,
az ég is a te kezed műve.
Azok elvesznek, de te megmaradsz;
mind elkopnak, akár a ruha.
Váltod őket, mint az öltözéket, és lejár az idejük.
De te ugyanaz vagy, és éveid sosem érnek véget.
Szolgáid gyermekei biztonságban élnek majd,
és utódaik biztosan megmaradnak előtted.”
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150