Psalm 79
Ó, Isten, a nemzetek behatoltak örökségedbe.
Beszennyezték szent templomodat,
és romhalmazzá tették Jeruzsálemet.
Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül,
hűségeseid húsát a föld vadállatainak.
Úgy ontották vérüket Jeruzsálem-szerte, mint a vizet,
és senki sem maradt, hogy eltemesse őket.
Gyalázat tárgyává lettünk szomszédaink szemében,
a körülöttünk levők gúnyolnak és kinevetnek minket.
Meddig haragszol még, ó, Jehova? Örökké?
Meddig lángol még dühöd, mint a tűz?
Öntsd ki dühödet a nemzetekre, melyek nem ismernek téged,
és a királyságokra, melyek nem hívnak téged segítségül.
Mert elpusztították Jákobot,
pusztává tették az ő hazáját.
Ne vonj minket felelősségre őseink vétkeiért.
Ne késlekedj, légy irgalmas hozzánk,
mert nyomorultak vagyunk.
Segíts nekünk, ó, megmentésünk Istene,
dicsőséges nevedért!
Szabadíts meg minket, és bocsásd meg bűneinket nevedért!
Miért is mondanák a nemzetek: „Hol van az ő Istenük?”
Hadd lássuk, amint nyilvánvalóvá teszed a nemzetek előtt,
hogy bosszút állsz szolgáid kiontott véréért.
Halld meg a rabnak sóhajtását!
Nagy hatalmaddal őrizd meg a halálra ítélteket!
Hétszeresen fizess meg szomszédainknak,
amiért gyaláztak téged, ó, Jehova!
Mi pedig, a te néped és legelőd nyája,
örökké hálát adunk neked,
és nemzedékről nemzedékre hirdetjük dicséretedet.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150