Psalm 108
Szívem rendíthetetlen, ó, Isten!
Dalolni és zenélni fogok egész lényemmel.
Ébredj, ó, húros hangszer! Te is, ó, hárfa!
Hadd ébresszem a hajnalt!
Dicsérlek téged a népek között, ó, Jehova!
Dicséreteket énekelek neked a nemzetek között.
Mert a te odaadó szereteted az égig ér,
a te hűséged pedig az égboltig.
Légy felmagasztalva az ég fölé, ó, Isten!
Terjedjen ki dicsőséged az egész földre!
Ments meg minket jobboddal, és felelj nekem,
hogy megszabaduljanak szeretteid.
Isten szólt az ő szentségében:
„Ujjongani fogok, Sikemet kiosztom mint örökséget,
Szukkót völgyét pedig kimérem.
Enyém Gileád, akárcsak Manassé,
Efraim a fejem sisakja,
Júda pedig a vezéri pálcám.
Moáb a mosdótálam,
Edomra vetem sarumat,
Filisztea fölött diadalmasan kiáltok.”
Ki visz el engem a megerősített városba?
Ki fog elvezetni Edomig?
Hát nem te, ó, Isten, aki elvetettél bennünket,
Istenünk, aki többé nem vonulsz ki seregeinkkel?
Segíts nekünk nyomorúságunkban,
hiszen az emberektől jövő megmentés mit sem ér.
Isten által nyerünk erőt,
ő tiporja szét ellenségeinket.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150