⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Zsoltárok
102. zsoltár
Az elnyomott ember imája, amikor el van keseredve, és elmondja a panaszát Jehovának.
1. vers
Ó, Jehova, hallgasd meg imámat,
jusson el hozzád segélykiáltásom!
2. vers
Ne rejtsd el arcodat előlem nyomorúságom idején.
Hajtsd felém füledet;
gyorsan válaszolj nekem, ha kiáltok!
3. vers
Mert napjaim tovatűnnek, mint a füst,
és csontjaim vörösen izzanak, mint valami tűzhely.
4. vers
Szívem olyan, mint a levágott és elszáradt fű;
még arról is elfeledkezem, hogy egyek.
5. vers
Hangos sóhajtozásom miatt
csontjaim húsomhoz tapadnak.
6. vers
A puszta pelikánjához hasonlítok.
Olyan vagyok, mint a kuvik a romok között.
7. vers
Álmatlanul fekszem;
olyan vagyok, mint egy árva madár a tetőn.
8. vers
Ellenségeim egész nap gúnyolnak.
Akik csúfot űznek belőlem, az én nevemmel átkozódnak.
9. vers
Hamut eszem kenyér gyanánt,
italomat könnyeimmel elegyítem
10. vers
haragod és felháborodásod miatt,
mert fölemeltél engem, csak azért, hogy aztán elvess.
11. vers
Életem olyan, mint az árnyék, mely eltűnik napnyugtakor,
és elfonnyadok, mint a fű.
12. vers
De te, ó, Jehova, örökké megmaradsz,
és hírneved nemzedékről nemzedékre fennmarad.
13. vers
Cselekszel majd, és irgalmazol Sionnak,
mert eljött az ideje, hogy kegyes légy hozzá;
itt a meghatározott idő.
14. vers
Mert szolgáid örömüket lelik köveiben,
és még a pora is kedves nekik.
15. vers
A nemzetek mélységesen tisztelik majd Jehova nevét,
és a föld összes királya a te hatalmadat.
16. vers
Mert Jehova újjáépíti Siont,
meg fog jelenni dicsőségében.
17. vers
Odafigyel a kisemmizettek imájára,
nem veti meg imájukat.
18. vers
Meg van ez írva a jövendő nemzedéknek,
hogy egy nép, amely ezután fog létrejönni, dicsérje Jahot.
19. vers
Mert letekint az ő szent magasságából,
Jehova az égből a földre tekint,
20. vers
hogy meghallgassa a rabnak sóhaját,
és szabadon engedje a halálra ítélteket,
21. vers
hogy hirdessék Jehova nevét Sionban,
és dicséretét Jeruzsálemben,
22. vers
amikor a népek és a királyságok
összegyűlnek, hogy Jehovát szolgálják.
23. vers
Idő előtt elvette erőmet,
rövidre szabta napjaimat.
24. vers
Így szóltam: „Ó, Istenem,
ne vedd el életem, mielőtt megöregednék,
te, akinek évei átívelnek minden nemzedéken.
25. vers
Te raktad le hajdanán a föld alapjait,
az ég is a te kezed műve.
26. vers
Azok elvesznek, de te megmaradsz;
mind elkopnak, akár a ruha.
Váltod őket, mint az öltözéket, és lejár az idejük.
27. vers
De te ugyanaz vagy, és éveid sosem érnek véget.
28. vers
Szolgáid gyermekei biztonságban élnek majd,
és utódaik biztosan megmaradnak előtted.”
Könyvek
