⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Zsoltárok
106. zsoltár
1. vers
Dicsérjétek Jahot!
Adjatok hálát Jehovának, mert ő jó,
odaadó szeretete örökké tart.
2. vers
Ki beszélhetné el teljesen Jehova hatalmas tetteit,
vagy ki az, aki hirdethetné minden dicséretre méltó cselekedetét?
3. vers
Boldogok, akik igazságosan cselekszenek,
és mindig azt teszik, ami helyes.
4. vers
Ne feledkezz meg rólam, ó, Jehova, amikor kegyet gyakorolsz néped iránt!
Viseld gondomat, és szabadíts meg,
5. vers
hogy élvezhessem a választottaid iránt mutatott jóságodat,
örülhessek nemzeteddel,
és büszkén dicsőíthesselek örökségeddel.
6. vers
Vétkeztünk, éppúgy, mint ősapáink,
rosszat tettünk, gonoszul cselekedtünk.
7. vers
Ősapáink Egyiptomban nem értékelték csodás tetteidet.
Nem emlékeztek arra, hogy milyen nagy a te odaadó szereteted,
hanem fellázadtak a tengernél, a Vörös-tengernél.
8. vers
Ám ő megmentette őket nevéért,
hogy megismertesse hatalmát.
9. vers
Ráparancsolt a Vörös-tengerre, hogy száradjon ki, és az kiszáradt;
átvezette őket a mélységein, mint valami pusztán;
10. vers
megmentette őket gyűlölőik kezéből,
és visszaszerezte őket az ellenség kezei közül.
11. vers
A vizek elborították ellenfeleiket,
egy sem maradt életben közülük.
12. vers
Akkor hittek az ígéretében,
és dicséreteket énekeltek neki.
13. vers
De hamar elfeledték tetteit,
nem vártak tanácsára.
14. vers
Eluralkodtak rajtuk önző kívánságaik a pusztában;
próbára tették Istent a sivatagban.
15. vers
Ő teljesítette kérésüket,
de aztán betegséggel sújtotta őket, és legyengültek.
16. vers
Féltékenyek lettek Mózesre a táborban,
és Áronra, Jehova szentjére is.
17. vers
Akkor megnyílt a föld, elnyelte Dátánt,
és elborította azokat, akik Abirámhoz csatlakoztak.
18. vers
Tűz lobbant fel közöttük,
láng emésztette meg a gonoszokat.
19. vers
Borjút is készítettek a Hórebnél,
és meghajoltak a fémszobor előtt.
20. vers
Helyettem egy növényevő bika képmásának
adtak dicsőséget.
21. vers
Elfelejtették Istent, a megmentőjüket,
aki nagy dolgokat vitt véghez Egyiptomban,
22. vers
csodálatos tetteket Hám földjén,
félelmet keltő dolgokat a Vörös-tengernél.
23. vers
Már éppen elrendelte volna, hogy megsemmisíti őket,
amikor Mózes, a választottja közbelépett,
hogy útját állja pusztító haragjának.
24. vers
Majd megvetették a kívánatos földet,
nem hittek ígéretében.
25. vers
Morgolódtak sátraikban,
nem figyeltek Jehova hangjára.
26. vers
Ekkor megesküdött,
hogy megsemmisíti őket a pusztában,
27. vers
hogy leszármazottaik a nemzetek között fognak elhullani,
és hogy szétszórja őket az országokban.
28. vers
Aztán a peóri Baál imádatához csatlakoztak,
és a holtaknak felajánlott áldozatokat ették.
29. vers
Bosszantották Istent a tetteikkel,
és ő csapással sújtotta őket.
30. vers
De amikor Fineás tettre kelt és közbelépett,
megszűnt a csapás.
31. vers
Isten igazságosnak tartotta a tettét,
és nemzedékeken át, mindörökre annak tartja azt.
32. vers
Felingerelték őt Meriba vizeinél,
és Mózes rosszul járt miattuk.
33. vers
Keserűséget okoztak neki,
és ő elhamarkodottan szólt.
34. vers
Nem semmisítették meg a népeket sem,
pedig Jehova megparancsolta nekik.
35. vers
Keveredtek a nemzetekkel,
és átvették cselekvésmódjukat.
36. vers
Bálványaiknak szolgáltak,
és azok csapdává lettek nekik.
37. vers
Feláldozták fiaikat
és lányaikat a démonoknak.
38. vers
Ártatlan vért ontottak,
saját fiaik és lányaik vérét.
Feláldozták őket Kánaán bálványainak,
és vérontás szennyezte be az országot.
39. vers
Tisztátalanná tették magukat cselekedeteikkel,
és hűtlenek lettek Istenhez a tetteik által.
40. vers
Így hát Jehova haragra lobbant népe ellen,
és megutálta örökségét.
41. vers
Újra meg újra kiszolgáltatta őket a nemzeteknek,
hogy gyűlölőik uralkodjanak rajtuk.
42. vers
Ellenségeik elnyomták őket,
és azoknak a hatalma alá kerültek.
43. vers
Sokszor megszabadította őket,
de ők lázongtak, és engedetlenek voltak,
és megaláztattak vétkük miatt.
44. vers
Ám látta nyomorúságukat,
és meghallotta segélykiáltásukat.
45. vers
Megemlékezett a szövetségről, melyet velük kötött,
és az ő nagy odaadó szeretetéből fakadóan megszánta őket.
46. vers
Arra indította minden fogvatartójukat,
hogy szánják meg őket.
47. vers
Ments meg bennünket, ó, Jehova Istenünk,
és gyűjts egybe minket a nemzetek közül,
hogy hálát adhassunk szent nevednek,
és ujjongva dicsérjünk!
48. vers
Dicsőség Jehovának, Izrael Istenének
egy örökkévalóságon át!
És mondja az egész nép: „Ámen!”
Dicsérjétek Jahot!
Könyvek
