64. zsoltár
Ó, Isten, halld meg hangomat, amikor hozzád könyörgök!
Óvd meg életemet az ellenség félelmetes támadásaitól!
Védj meg engem a gonoszok titkos cselszövéseitől,
a gonoszul cselekvők sokaságától!
Megélesítik nyelvüket, mint a kardot;
kegyetlen szavaikkal úgy céloznak, mint a nyilakkal,
hogy az ártatlanra lőjenek rejtekükből.
Hirtelen lőnek rá, és nem félnek.
Ragaszkodnak gonosz tervükhöz,
megbeszélik, hogyan rejtsék el a csapdáikat.
Így szólnak: „Ki látja azokat?”
Folyton újabb gonosztettek elkövetésén törik fejüket,
titokban eszelik ki ravasz tervüket.
Egyiküknél sem lehet tudni, hogy mi van a gondolataikban és a szívükben.
Ám Isten rájuk lő,
és hirtelen nyíl sebzi meg őket.
Saját nyelvük okozza bukásukat;
akik csak látják ezt, a fejüket csóválják.
Akkor minden emberen félelem lesz úrrá.
Hirdetik majd, mit vitt véghez Isten,
és betekintést nyernek tetteibe.
Az igazságosak örülni fognak Jehovában, és nála lelnek menedékre.
A becsületes szívűek mindnyájan ujjonganak majd.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150