⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.

Zsoltárok

9. zsoltár


Fejezetek:


A karmesternek: a Mút-labbenre. Dávid éneke.
א [álef]


1. vers

Dicsérlek téged, ó, Jehova, teljes szívemből,
hirdetem minden csodálatos tettedet.


2. vers

Örülök és ujjongok neked,
dicséreteket énekelek nevednek, ó, legfelségesebb Isten!


ב [béth]


3. vers

Meghátrálnak ellenségeim,
megbotlanak, és megsemmisülnek színed előtt.


4. vers

Mert megvéded igazságos ügyemet;
trónodon ülsz, és igazságosan ítélkezel.


ג [gímel]


5. vers

Megfeddtél nemzeteket, és elpusztítottad a gonoszokat,
kitörölted nevüket mindörökre.


6. vers

Az ellenség örökre megsemmisült,
kiszaggattad városaikat,
emlékük is semmibe vész!


ה [hé]


7. vers

Jehova viszont örökké a trónján ül,
megszilárdította trónját, hogy ítélkezzen.


8. vers

Igazságosan ítéli a lakott földet,
igazságos ítéletet hoz a nemzetek felett.


ו [wáw]


9. vers

Jehova biztos menedéke lesz az elnyomottaknak,
biztos menedék a nyomorúság idején.


10. vers

Akik ismerik a nevedet, bíznak benned,
sosem hagyod el azokat, akik hozzád fordulnak, ó, Jehova!


ז [zajin]


11. vers

Énekeljetek dicséreteket Jehovának, aki Sionban lakik!
Tegyétek ismertté tetteit a népek között!


12. vers

Megemlékezik az elnyomottakról, és megbosszulja vérüket;
nem feledkezik meg segélykiáltásukról.


ח [chéth]


13. vers

Légy kegyes hozzám, ó, Jehova! Lásd meg, hogy nyomorgatnak gyűlölőim,
te, aki kimentesz engem a halál torkából,


14. vers

hogy hirdethessem dicséretre méltó tetteidet Sion lányának kapuiban,
és örülhessek annak, hogy megmentesz engem.


ט [téth]


15. vers

Beleestek a nemzetek a verembe, melyet készítettek,
saját lábuk gabalyodott a hálóba, melyet csapdaként állítottak.


16. vers

Jehovát az általa végrehajtott ítéletek teszik ismertté.
A saját maga által készített csapdába esett a gonosz.
Higgajon. (Szela.)


י [jódh]


17. vers

A sírba kerülnek a gonoszok,
minden nemzet, amely elfelejti Istent.


18. vers

De a szegények nem maradnak mindvégig elfeledve,
és a szelídek reménye sem vész el örökre.


כ [káf]


19. vers

Cselekedj, ó, Jehova! Ne engedd, hogy föléd kerekedjen a halandó ember!
Ítéld meg a nemzeteket!


20. vers

Töltsd el őket félelemmel, ó, Jehova,
hadd tudják meg a nemzetek, hogy ők csupán halandó emberek! (Szela.)

Fejezetek:


Könyvek