90. zsoltár
Ó, Jehova, hajlékunk voltál nemzedékeken át.
Mielőtt a hegyek megszülettek,
és megalkottad a földet és a termékeny talajt,
öröktől fogva Isten voltál, és mindörökké az leszel.
Visszaküldöd a halandót a porba,
és ezt mondod: „Térjetek oda vissza, emberek!”
Mert ezer év annyi a szemedben, mint a tegnapi nap, amely elmúlt,
és mint egy éjjeli őrszolgálat.
Elsöpröd őket, eltűnnek, mint az álom.
Reggel olyanok, mint a sarjadó fű.
A fű reggel virágzik és megújul,
de estére elhervad és elszárad.
Mert felemészt minket a haragod,
a dühöd pedig megrémít.
Magad elé veszed a vétkeinket,
titkaink feltárulnak arcod fényében.
Napjaink megfogyatkoznak mérhetetlen haragod miatt,
és éveink véget érnek, mint egy sóhaj.
Az életünk 70 év,
vagy 80, ha valaki nagyon erős.
De ezek tele vannak bajjal és szomorúsággal.
Gyorsan elillannak, és mi tovaszállunk.
Ki tudja felmérni, mekkora a te haragod?
Olyan nagy a haragod, mint a neked járó mélységes tisztelet.
Taníts meg minket, hogyan számláljuk napjainkat úgy,
hogy bölcs szívhez jussunk.
Térj vissza, ó, Jehova! Meddig tart ez még?
Szánd meg szolgáidat!
Árassz el minket reggel a te odaadó szereteteddel,
hogy életünk minden napján örömmel kiálthassunk és örülhessünk.
Annyi ideig vidámíts meg minket, amennyi napig sanyargattál minket,
amennyi éven át nyomorúságot éltünk át.
Hadd lássák szolgáid a tetteidet,
és a fiaik a tündöklésedet.
Bánjon velünk jóindulattal Jehova Istenünk!
Tedd sikeressé kezünk munkáját!
Igen, tedd sikeressé kezünk munkáját!
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150