⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Zsoltárok
42. zsoltár
A karmesternek: maszkil Kórah fiaitól.
1. vers
Ahogy a szarvas kívánkozik a folyóvízhez,
úgy kívánkozom tehozzád, ó, Isten!
2. vers
Szomjazom Isten után, az élő Isten után.
Mikor mehetek és léphetek Isten elé?
3. vers
Könnyeim lettek ételemmé éjjel és nappal,
miközben egész nap így gúnyolnak: „Hol a te Istened?”
4. vers
Ezekre emlékezem, és kiöntöm lelkemet:
egykor a sokasággal vonultam,
előttük mentem ünnepélyesen Isten házáig,
miközben az ünneplő tömeg
ujjongó és hálaadó szava szólt.
5. vers
Miért gyötör a kétségbeesés?
Miért vagyok olyan nyugtalan?
Várj Istenre,
mert dicsérem még őt, hiszen ő az én nagy megmentőm.
6. vers
Istenem, kétségbeestem.
Ezért emlékezem rád
a Jordán földjéről és a Hermon csúcsairól,
a Micár-hegyről.
7. vers
Mély vizek mély vizeknek szólnak
vízeséseid hangja által.
Tajtékzó hullámaid mind összecsaptak felettem.
8. vers
Nappal Jehova kiárasztja rám odaadó szeretetét,
éjszaka pedig róla énekelek – ima száll föl életem Istenéhez.
9. vers
Ezt mondom Istennek, az én kőszirtemnek:
„Miért feledtél el?
Miért kell szomorúan járnom az ellenségemtől jövő nyomás miatt?”
10. vers
Gyilkos gyűlölettel gúnyolnak engem ellenségeim,
egész nap így gúnyolnak: „Hol a te Istened?”
11. vers
Miért gyötör a kétségbeesés?
Miért vagyok olyan nyugtalan?
Várj Istenre,
mert dicsérem még őt, hiszen ő az én nagy megmentőm és Istenem.
Könyvek
