⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Zsoltárok
57. zsoltár
A karmesternek: a „Ne semmisíts meg!” szerint. Dávidtól. Miktám. Amikor Saul elől a barlangba menekült.
1. vers
Légy kegyes hozzám, ó, Isten, légy kegyes hozzám,
hisz nálad keresek menedéket.
Szárnyaid árnyékában találok menedékre, míg el nem vonulnak a bajok.
2. vers
A legfelségesebb Istenhez kiáltok,
az igaz Istenhez, aki véget vet a bajoknak az érdekemben.
3. vers
Segítséget küld az égből, és megment engem.
Megakadályozza, hogy belém marjanak. (Szela.)
Isten kiárasztja rám odaadó szeretetét és hűségét.
4. vers
Oroszlánok vesznek körül;
olyanok közt kell feküdnöm, akik el akarnak pusztítani,
akiknek fogai lándzsák meg nyilak,
és nyelvük éles kard.
5. vers
Légy felmagasztalva az ég fölé, ó, Isten!
Terjedjen ki dicsőséged az egész földre!
6. vers
Hálót vetettek lábamnak,
meggörnyedtem a kínok miatt.
Vermet ástak nekem,
de ők estek bele. (Szela.)
7. vers
Szívem rendíthetetlen, ó, Isten,
szívem rendíthetetlen.
Dalolni és zenélni fogok.
8. vers
Ébredj, dicsőségem!
Ébredj, ó, húros hangszer! Te is, ó, hárfa!
Hadd ébresszem a hajnalt!
9. vers
Dicsérlek téged a népek között, ó, Jehova!
Dicséreteket énekelek neked a nemzetek között.
10. vers
Mert a te odaadó szereteted az égig ér,
a te hűséged pedig az égboltig.
11. vers
Légy felmagasztalva az ég fölé, ó, Isten!
Terjedjen ki dicsőséged az egész földre!
Könyvek
