48. zsoltár
Jehova nagy, és ő a legméltóbb a dicséretre
Istenünk városában, az ő szent hegyén.
Szépségesen magaslik az egész föld öröme,
Sion hegye a távoli északon,
a nagy király városa.
Megerősített tornyaiban
Istent biztos menedékként ismerik.
Mert a királyok összegyűltek,
együtt vonultak ellene.
De amikor meglátták, elámultak.
Megrettentek, és fejvesztve menekültek.
Remegés fogta el ott őket,
olyan fájdalom, amilyen a szülő asszonyé.
Keleti széllel töröd össze Társis hajóit.
Amiről hallottunk, azt most a saját szemünkkel láttuk
a seregek Jehovájának városában, Istenünk városában.
Isten szilárdítja meg azt örökre. (Szela.)
Eltűnődünk a te odaadó szereteteden
templomodban, ó, Isten.
Ahogyan a neved, ó, Isten, úgy a dicséreted is
eljut a föld végső határáig.
Hatalmadat mindig arra használod fel, hogy igazságosan cselekedj.
Ujjongjon Sion hegye,
vigadjanak Júda városai ítéleteid miatt!
Kerüljétek meg Siont, járjátok körül,
számoljátok meg tornyait!
Gondosan figyeljétek meg sáncait,
vegyétek szemügyre megerősített tornyait,
hogy beszélhessetek róla a jövő nemzedékeinek.
Mert ez az Isten a mi Istenünk örökkön örökké,
ő vezet bennünket mindörökké.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150