61. zsoltár
Halld meg, ó, Isten, segélykiáltásomat!
Figyelj imámra!
A föld végéről kiáltok tehozzád,
mikor szívem elcsügged.
Vezess fel engem egy sziklára, ahova én nem tudnék feljutni!
Mert te vagy a menedékem,
erős torony, mely megvéd az ellenségtől.
Örökké sátrad vendége leszek,
menedéket találok szárnyaid rejtekében. (Szela.)
Mert te, ó, Isten, meghallgattad fogadalmaimat.
Megadtad nekem az örökséget, melyet azoknak tartogatsz, akik mélységesen tisztelik a nevedet.
Napokat adsz a király életéhez,
évei nemzedékeken ívelnek át.
Isten előtt ül trónján örökké.
Odaadó szereteted és hűséged oltalmazza őt!
Dicséreteket énekelek hát nevednek mindörökké,
amint nap nap után teljesítem fogadalmaimat.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150