⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Zsoltárok
104. zsoltár
1. vers
Hadd dicsérjem Jehovát!
Ó, Jehova Istenem, fölöttébb nagy vagy!
Méltóságba és pompába öltöztél.
2. vers
Világosságot öltöttél magadra ruha gyanánt.
Kifeszíted az eget, mint egy sátorlapot.
3. vers
Lefekteti felső szobáinak gerendáit az égben levő vizekben,
a felhőket teszi szekerévé,
és a szélnek szárnyain jár.
4. vers
Angyalait erőssé teszi,
szolgáit emésztő tűzzé.
5. vers
Ő szilárdította meg a földet annak alapjain;
sohasem fogják elmozdítani azt a helyéről.
6. vers
Mély vizekkel takartad be, mint egy ruhával.
A hegyeket vizek borították.
7. vers
Parancsodra elmenekültek;
mennydörgésed hangjára fejvesztve futottak
8. vers
– hegyek emelkedtek föl, és völgyek ereszkedtek alá –
arra a helyre, amelyet kijelöltél nekik.
9. vers
Határt szabtál, melyet nem léphetnek át,
hogy ne borítsák el újra a földet.
10. vers
Forrásokat küld ő a völgyekbe;
a hegyek között folynak.
11. vers
Vizet adnak a mező minden vadjának,
ott oltják szomjukat a vadszamarak.
12. vers
Fölöttük pihennek meg az ég madarai;
a sűrű lombból dalolnak.
13. vers
Megitatja a hegyeket felső szobáiból.
Munkáid gyümölcséből jóllakik a föld.
14. vers
Füvet sarjaszt az állatoknak,
és növényzetet az ember javára,
hogy eledelt hozzon elő a földből,
15. vers
és bort ad, mely megvidámítja az ember szívét,
olajat, mely fénylővé teszi az arcát,
és kenyeret, mely élteti a halandónak szívét.
16. vers
Jehova fái teleszívják magukat vízzel,
a Libanon cédrusai, melyeket ültetett,
17. vers
ahol a madarak fészket raknak.
A gólyának borókafenyőn van az otthona.
18. vers
A magas hegyek a kőszáli kecskéknek valók,
a sziklák menedéket nyújtanak a szirtiborzoknak.
19. vers
Ő alkotta a holdat, hogy jelezze a meghatározott időket;
jól tudja a nap, hogy mikor nyugodjon le.
20. vers
Sötétséget rendelsz, és leszáll az éj;
akkor jön elő az erdő minden vadja.
21. vers
A fiatal oroszlánok zsákmányért ordítanak,
így kérve eledelüket Istentől.
22. vers
Amikor felragyog a nap,
visszahúzódnak, és leheverednek búvóhelyükön.
23. vers
Az ember dolgozni megy,
és egészen estig fáradozik.
24. vers
Számtalanok a te műveid, ó, Jehova!
Mindet bölcsen alkottad meg.
Betöltik a földet alkotásaid.
25. vers
Ott van a nagy és széles tenger,
melyben megszámlálhatatlanul sok élőlény nyüzsög, kicsik és nagyok egyaránt.
26. vers
Ott járnak a hajók;
a leviatánt pedig azért formáltad, hogy játszadozzon benne.
27. vers
Mindannyian rád várnak,
hogy időben megadd eledelüket.
28. vers
Összegyűjtik, amit adsz nekik.
Amikor megnyitod a kezed, eltelnek minden jóval.
29. vers
Amikor elrejted arcodat, megrettennek.
Ha elveszed lélegzetüket, meghalnak, és visszatérnek a porba.
30. vers
Ha szellemedet kibocsátod, megteremtetnek,
és megújítod a föld színét.
31. vers
Jehova dicsősége örökké fennmarad.
Jehova örömét leli műveiben.
32. vers
Letekint a földre, és az megremeg,
megérinti a hegyeket, és azok füstölögnek.
33. vers
Dalolni fogok Jehovának egész életemben,
dicséreteket énekelek Istenemnek, amíg csak élek.
34. vers
Szerezzenek neki örömet gondolataim.
Én ujjongani fogok Jehovában.
35. vers
A bűnösök eltűnnek a földről,
és a gonosz nem lesz többé.
Hadd dicsérjem Jehovát! Dicsérjétek Jahot!
Könyvek
