chapter 39
Tudod, mikor ellik a kőszáli kecske?
Láttad, ahogy a szarvas életet ad a kicsinyének?
Számolod a vemhességük hónapjait?
Tudod, mikor van itt az ellésük ideje?
Legörnyednek, amikor világra hozzák kicsinyeiket,
és megszabadulnak fájásaiktól.
Kicsinyeik megerősödnek, felnőnek a mezőn,
aztán elmennek, és nem térnek vissza hozzájuk.
Ki engedte szabadon a vadszamarat,
és ki oldotta el a köteleit?
A kietlen síkságot adtam otthonául,
és a szikes földet lakhelyéül.
Gúnyosan nevet a város zsivaján,
és nem hallja az állatokat hajtó ember kiáltását.
Bejárja a dombokat, hogy legelőt keressen,
és felkutat mindenféle zöld növényt.
Hajlandó szolgálni neked a vadbika?
Vagy az istállódban tölti az éjszakát?
A barázdánál tudod tartani kötéllel?
Vagy követni fog téged, hogy felszántsa a völgyet?
Bízni fogsz a nagy erejében,
és hagyod, hogy elvégezze a nehéz munkádat?
Bízol benne, hogy behordja a termésedet,
és be fogja gyűjteni azt a szérűdre?
A strucc vígan verdes a szárnyával.
De vajon olyan a szárnytolla és a tollazata, mint a gólyáé?
A földön hagyja tojásait,
és a porban tartja melegen.
Eszébe sem jut, hogy valaki széttiporhatja azokat,
vagy hogy egy vadállat eltaposhatja őket.
Durván bánik a fiókáival, mintha nem is az övéi volnának,
nem fél attól, hogy hiába fáradozik.
Isten ugyanis elzárta előle a bölcsességet,
és nem adott neki értelmet.
De amikor felkel, és csapkodja a szárnyát,
nevet a lovon és lovasán.
Vajon te adod a lónak az erejét?
Te ruházod fel a nyakát suhogó sörénnyel?
Rá tudod venni, hogy ugorjon, mint a sáska?
Méltóságteljes horkantása rémületet kelt.
Kapálja a földet a völgyben, és nagy az öröme,
vágtat a csatába.
Nevet a rettegésen, és semmitől sem rémül meg.
Nem fordul vissza a kard elől.
Tegez csörög rajta,
lándzsa és dárda villan fel, miközben megy.
Izgatottságában remeg, vágtat előre,
nem tud nyugton maradni, ha kürtszót hall.
Amint szól a kürt, hangosan fölnyerít.
Messziről megérzi az ütközet szagát,
és hallja a parancsnokok hangját és a csatakiáltást.
Vajon a te értelmed műve, hogy lebeg a sólyom,
és kiterjeszti szárnyát dél felé?
Vagy talán a te parancsodra száll fel a sas,
és rakja magasba a fészkét,
hogy sziklafalon éjszakázzon,
és sziklaszirten legyen a lakhelye és erődje?
Onnan kutat eledel után,
szeme a messzeséget fürkészi.
Fiókái vért szürcsölnek,
és mindig ott van, ahol a tetemek.”
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly