⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

Jób

chapter 6


Chapters:


verse #1

Erre ezt mondta Jób:


verse #2

„Bárcsak megmérnék minden szenvedésemet,
és vele együtt szerencsétlenségemet is mérlegre tennék!


verse #3

Mert most a tengerek homokjánál is súlyosabb.
Ezért van, hogy a szavaim féktelenek.


verse #4

Mert a Mindenható nyilai szúrtak át engem,
azoknak mérgét issza szellemem,
Isten rettentései sorakoznak ellenem.


verse #5

Ordít-e a vadszamár a fű mellett,
vagy bőg-e a bika a takarmánynál?


verse #6

Megeszik-e só nélkül az íztelen ételt,
vagy van-e íze a mályva nedvének?


verse #7

Semmi ilyet nem akarok érinteni.
Olyanok ezek, mint a fertőzött étel.


verse #8

Ó, bárcsak teljesedne kérésem,
és megadná Isten, amire vágyom!


verse #9

Bárcsak kész lenne Isten összezúzni engem,
kinyújtaná kezét, és végezne velem!


verse #10

Már ez is megvigasztalna.

Csillapíthatatlan fájdalmam ellenére ugrálnék örömömben,
mert nem tagadtam meg a szent Isten szavait.


verse #11

Van erőm arra, hogy várakozzak?
Vár még bármi jó is rám, hogy tovább éljek?


verse #12

Hát olyan erős vagyok, mint egy szikla?
Vagy rézből van a testem?


verse #13

Van valami módja, hogy segítsek magamon?
Hiszen mindent megvontak tőlem, amivel fenn tudnám tartani magam.


verse #14

Aki nem akarja odaadóan szeretni az embertársát,
a Mindenhatót sem fogja már mélységesen tisztelni.


verse #15

Becsaptak a saját testvéreim, mint a téli patak,
mint a téli patakok, melyek kiszáradnak.


verse #16

Sötétek a jégtől,
bennük rejtőzik az olvadó hó.


verse #17

De ha eljön az ideje, víztelenné válnak, és eltűnnek,
a hőségben kiszáradnak.


verse #18

Irányt váltanak,
a pusztába folynak, és eltűnnek.


verse #19

Téma karavánjai keresik őket,
a Sábából való utazók várakoznak rájuk.


verse #20

Szégyent vallanak, mert bizalmuk alaptalan volt,
odamennek, de csak csalódnak.


verse #21

Mert ilyenné lettetek nekem.
Látjátok, milyen rettenetes szerencsétlenség ért, és féltek.


verse #22

Hát kértem én tőletek valamit?
Kértem, hogy adjatok értem ajándékot a vagyonotokból?


verse #23

Kértem én, hogy mentsetek meg az ellenség kezéből,
vagy hogy szabadítsatok meg az elnyomóktól?


verse #24

Oktassatok engem, és én hallgatok.
Segítsetek megértenem, milyen hibát követtem el.


verse #25

Az őszinte szavak nem fájnak!
De mi haszna a feddéseteknek?


verse #26

Abban mesterkedtek, hogy kiigazítsátok a szavaimat?
Egy kétségbeesett ember szavait, melyeket elfúj a szél?


verse #27

Ti még az árvára is sorsot vetnétek,
és még a barátotokat is eladnátok!


verse #28

Most pedig forduljatok felém, és nézzetek rám,
mert nem fogok a szemetekbe hazudni.


verse #29

Kérlek, gondoljátok át újra, és ne ítéljetek el!
Igen, gondoljátok át újra, mert még mindig igazságos vagyok.


verse #30

Vajon igazságtalanságot szól a nyelvem?
Vagy nem érzékeli az ínyem, hogy valami rossz?

Chapters:


Books