⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

Jób

chapter 23


Chapters:


verse #1

Jób így válaszolt:


verse #2

„Még ma is makacsul panaszkodom,
és elhagyott az erőm sóhajtozásom miatt.


verse #3

Bárcsak tudnám, hol találhatom meg Istent!
Elmennék a lakhelyére.


verse #4

Ügyemet elé terjeszteném,
és mindent elmondanék a védelmemre.


verse #5

Megtudnám a válaszát,
és figyelnék arra, amit mond nekem.


verse #6

Vajon vitatkozna velem nagy hatalmát latba vetve?
Nem, biztosan meghallgatna.


verse #7

Ott a becsületes ember rendezhetné vele ügyeit,
és egyszer s mindenkorra felmentene engem a bírám.


verse #8

De ha kelet felé megyek, nincsen ott,
és ha visszafordulok, nem találom őt.


verse #9

Amikor északon munkálkodik, nem láthatom meg,
majd délre fordul, de még mindig nem veszem észre.


verse #10

Ő viszont jól tudja, hogy milyen életet élek.
Miután próbára tett, olyan leszek, mint a színarany.


verse #11

Lábam szorosan követte a nyomdokait,
soha nem tértem le az útjáról.


verse #12

Ajka parancsolatától nem távolodom el.
Kincsként őrzöm szavait, gondosabban, mint ahogy elvárták tőlem.


verse #13

Ha ő elhatároz valamit, ki szegülhet szembe vele?
Ha ő meg akar tenni valamit, meg is teszi.


verse #14

Mert elhatározta, hogy mit tesz velem, és véghez is viszi azt,
és még sok ilyesmit gondolt ki.


verse #15

Így hát miatta vagyok nyugtalan.
Mikor őrá gondolok, egyre jobban félek.


verse #16

Isten tett bátortalanná,
és a Mindenható miatt félek.


verse #17

De még nem némít el a sötétség,
sem a homály, mely beborítja arcomat.

Chapters:


Books