⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Jób
6. fejezet
2. vers
„Bárcsak megmérnék minden szenvedésemet,
és vele együtt szerencsétlenségemet is mérlegre tennék!
3. vers
Mert most a tengerek homokjánál is súlyosabb.
Ezért van, hogy a szavaim féktelenek.
4. vers
Mert a Mindenható nyilai szúrtak át engem,
azoknak mérgét issza szellemem,
Isten rettentései sorakoznak ellenem.
5. vers
Ordít-e a vadszamár a fű mellett,
vagy bőg-e a bika a takarmánynál?
6. vers
Megeszik-e só nélkül az íztelen ételt,
vagy van-e íze a mályva nedvének?
7. vers
Semmi ilyet nem akarok érinteni.
Olyanok ezek, mint a fertőzött étel.
8. vers
Ó, bárcsak teljesedne kérésem,
és megadná Isten, amire vágyom!
9. vers
Bárcsak kész lenne Isten összezúzni engem,
kinyújtaná kezét, és végezne velem!
10. vers
Már ez is megvigasztalna.
Csillapíthatatlan fájdalmam ellenére ugrálnék örömömben,
mert nem tagadtam meg a szent Isten szavait.
11. vers
Van erőm arra, hogy várakozzak?
Vár még bármi jó is rám, hogy tovább éljek?
12. vers
Hát olyan erős vagyok, mint egy szikla?
Vagy rézből van a testem?
13. vers
Van valami módja, hogy segítsek magamon?
Hiszen mindent megvontak tőlem, amivel fenn tudnám tartani magam.
14. vers
Aki nem akarja odaadóan szeretni az embertársát,
a Mindenhatót sem fogja már mélységesen tisztelni.
15. vers
Becsaptak a saját testvéreim, mint a téli patak,
mint a téli patakok, melyek kiszáradnak.
16. vers
Sötétek a jégtől,
bennük rejtőzik az olvadó hó.
17. vers
De ha eljön az ideje, víztelenné válnak, és eltűnnek,
a hőségben kiszáradnak.
18. vers
Irányt váltanak,
a pusztába folynak, és eltűnnek.
19. vers
Téma karavánjai keresik őket,
a Sábából való utazók várakoznak rájuk.
20. vers
Szégyent vallanak, mert bizalmuk alaptalan volt,
odamennek, de csak csalódnak.
21. vers
Mert ilyenné lettetek nekem.
Látjátok, milyen rettenetes szerencsétlenség ért, és féltek.
22. vers
Hát kértem én tőletek valamit?
Kértem, hogy adjatok értem ajándékot a vagyonotokból?
23. vers
Kértem én, hogy mentsetek meg az ellenség kezéből,
vagy hogy szabadítsatok meg az elnyomóktól?
24. vers
Oktassatok engem, és én hallgatok.
Segítsetek megértenem, milyen hibát követtem el.
25. vers
Az őszinte szavak nem fájnak!
De mi haszna a feddéseteknek?
26. vers
Abban mesterkedtek, hogy kiigazítsátok a szavaimat?
Egy kétségbeesett ember szavait, melyeket elfúj a szél?
27. vers
Ti még az árvára is sorsot vetnétek,
és még a barátotokat is eladnátok!
28. vers
Most pedig forduljatok felém, és nézzetek rám,
mert nem fogok a szemetekbe hazudni.
29. vers
Kérlek, gondoljátok át újra, és ne ítéljetek el!
Igen, gondoljátok át újra, mert még mindig igazságos vagyok.
30. vers
Vajon igazságtalanságot szól a nyelvem?
Vagy nem érzékeli az ínyem, hogy valami rossz?
Könyvek
