⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Jób
41. fejezet
1. vers
El tudod kapni horoggal a leviatánt?
Vagy leszoríthatod kötéllel a nyelvét?
2. vers
Át tudsz húzni egy kötelet az orrlyukán?
Vagy átfúrhatod horoggal az állkapcsát?
3. vers
Sokat könyörög neked,
vagy gyengéden beszél veled?
4. vers
Szövetségre lép veled,
hogy rabszolgáddá tedd egy életre?
5. vers
Játszadozol vele, mint egy madárral?
Vagy pórázt kötsz rá, hogy a kislányaid játszhassanak vele?
6. vers
Alkudoznak felette a kereskedők?
Szétosztják az árusok között?
7. vers
Teletűzdeled a bőrét
vagy a fejét szigonnyal?
8. vers
Ha egyszer is megérinted,
soha nem fogod elfelejteni a harcot. Többet nem fogod megérinteni!
9. vers
Semmi remény arra, hogy legyőzd.
A puszta látványa is megsemmisít.
10. vers
Senki sem meri felriasztani.
Ki az hát, aki szembeszegülhet velem?
11. vers
Ki adott nekem előbb, hogy viszonoznom kellene?
Minden az enyém az ég alatt.
12. vers
Beszélni fogok a lábairól,
arról, hogy milyen erős, és hogy milyen arányos a teste.
13. vers
Ki vette le a külső takaróját?
Nyitott állkapcsa közé ki juthat be?
14. vers
Szájának ajtóit ki feszítheti fel?
Fogai körös-körül rémisztőek.
15. vers
A hátán pikkelyek sorakoznak
szorosan egymás mellett.
16. vers
Olyan szorosan illeszkednek egymáshoz,
hogy még levegő sem jut közéjük.
17. vers
Egyik a másikhoz tapad,
egymásba kapaszkodnak, és nem lehet őket szétválasztani.
18. vers
Prüszkölése fényt villant fel,
és szemei, mint a hajnal sugarai.
19. vers
Szájából villámok csapnak ki,
tüzes szikrák szállnak fel.
20. vers
Orrlyukából füst tör elő,
mint a kákával begyújtott kemencéből.
21. vers
Lehelete meggyújtja a szenet,
láng csap ki szájából.
22. vers
Hatalmas erő rejlik nyakában,
és előtte szalad a kétségbeesés.
23. vers
Testének redői szorosan egymáshoz illeszkednek,
mintha ráöntötték volna őket, mozdíthatatlanok és kemények.
24. vers
Szíve kőkemény.
Igen, olyan kemény, mint az alsó malomkő.
25. vers
Hogyha fölemelkedik, még az erősek is megijednek,
csapdosása rémületet kelt.
26. vers
Nem győzi le őt kard,
sem lándzsa, sem dárda, sem nyílhegy.
27. vers
Annyiba veszi a vasat, mint a szalmát,
a rezet, mint a korhadt fát.
28. vers
Nem futamítja meg a nyíl,
a parittyakövek szalmaszállá válnak rajta.
29. vers
Szalmaszálnak tekinti a dorongot,
és nevet a dárda suhogásán.
30. vers
Alul olyan, mint az éles cserépdarabok.
Úgy terül el a sárban, mint egy cséplőszán.
31. vers
Forrásba hozza a mélységet, mint valami fazekat,
felkavarja a tengert, mint kenőcsöt a fazékban.
32. vers
Csillogó ösvényt hagy maga után.
Azt gondolná az ember, hogy a mély vizek megőszültek.
33. vers
Nincs hozzá fogható a földön.
Úgy van megalkotva, hogy semmitől sem fél.
34. vers
Szemébe néz minden büszke állatnak,
ő a király minden fenséges vad felett.”
Könyvek
