⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Jób
18. fejezet
1. vers
Ekkor így válaszolt a suahita Bildád:
2. vers
„Mikor hagyod már abba az ilyen beszédet?
Legyen benned némi értelem, és aztán beszélhetünk.
3. vers
Miért tekintesz ránk úgy, mintha állatok volnánk,
és miért nézel minket ostobának?
4. vers
Még ha marcangolod is magad haragodban,
teérted talán elhagyatottá lesz a föld,
vagy kimozdul helyéből a szikla?
5. vers
Igen, a gonosz világossága kialszik,
és nem fog ragyogni tüzének lángja.
6. vers
A világosság el fog sötétülni sátrában,
és kialszik fölötte a lámpás.
7. vers
Megrövidülnek erőteljes léptei,
és a saját tanácsa miatt bukik el.
8. vers
Mert hálóba viszi a lába,
és belesétál a szövevénybe.
9. vers
Sarka kelepcébe szorul,
csapda tartja őt fogva.
10. vers
Kötél van elrejtve neki a földön,
és csapda van az ösvényén.
11. vers
Mindenfelől borzalom rémíti meg,
hajszolja őt, és a nyomában van.
12. vers
Cserben hagyja az ereje,
és tántorog a veszedelem miatt.
13. vers
Szétfoszlik a bőre,
szörnyű, halálos betegség emészti végtagjait.
14. vers
Kitépik biztonságos sátrából,
és a borzalmak királya elé viszik.
15. vers
Idegenek laknak majd sátrában,
kénnel szórják be lakhelyét.
16. vers
Alatta elszáradnak a gyökerei,
felette pedig elsorvadnak az ágai.
17. vers
Emléke elhomályosul a földön,
és a nevét sem ismerik az utcán.
18. vers
A világosságból a sötétségbe űzik,
és elkergetik a termékeny földről.
19. vers
Nem lesz utódja és leszármazottja a népében,
senkije sem marad élve ott, ahol lakik.
20. vers
Ha elérkezik a napja, nyugaton az emberek elborzadnak,
keleten pedig rettegés fogja el őket.
21. vers
Ez történik a gonosztevő sátraival,
és annak a lakhelyével, aki nem ismeri Istent.”
Könyvek
