⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.

Jób

10. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Gyűlölöm az életem!

Szabadjára engedem a panaszom,
beszélni fogok keserű nyomorúságomban.


2. vers

Megmondom Istennek: »Ne nyilváníts bűnösnek!
Mondd el, miért szállsz vitába velem.


3. vers

Hasznod van abból, hogy elnyomsz engem?

Hogy megveted a kezed munkáját,
és jobbnak tartod a gonoszok tanácsát?


4. vers

Testi szemed van tán,
vagy úgy látsz, ahogy a halandó ember lát?


5. vers

Hát olyanok a te napjaid, mint a halandó ember napjai?

Vagy éveid, mint az ember évei,


6. vers

hogy vétkemet keresgéled,
és bűnöm után kutatsz?


7. vers

Tudod, hogy nem vagyok bűnös.
Senki sincs, aki megszabadíthatna kezedből.


8. vers

Saját kezeddel formáltál meg és alkottál engem,
most meg teljesen megsemmisítesz.


9. vers

Emlékezz rá, kérlek, hogy agyagból alkottál,
most meg a porba küldesz vissza.


10. vers

Vajon nem öntöttél ki, mint a tejet,
és oltottál be, mint amikor sajtot készítenek?


11. vers

Bőrbe és húsba öltöztettél,
csontokkal és inakkal szőttél egybe.


12. vers

Életet adtál nekem, és odaadó szeretettel bántál velem.
Gondviselésed őrizte szellemem.


13. vers

De titkon ezeket akartad tenni.
Tudom, hogy mindez tőled van:


14. vers

Ha vétkeznék, te látnád,
és nem mentenél fel a bűnöm alól.


15. vers

Ha bűnös vagyok, jaj nekem!

Még ha ártatlan vagyok is, nem emelhetem föl fejem,
hisz tele vagyok gyalázattal és nyomorúsággal.


16. vers

Ha felemelem a fejem, vadászol rám, mint egy oroszlán,
és hatalmadat ismét ellenem fordítod.


17. vers

Új tanúkat hozol ellenem,
és még jobban haragszol rám,
hisz egyik baj a másik után ér.


18. vers

Miért is hoztál elő az anyaméhből?
Haltam volna meg, mielőtt bárkinek a szeme látott volna!


19. vers

Olyan lett volna, mintha soha nem lettem volna.
Az anyaméhből egyenesen a sírba vittek volna.«


20. vers

Hát nem csak néhány napom maradt hátra? Bárcsak békén hagyna!

Fordítsa el rólam tekintetét, hogy hadd legyen egy kis nyugalmam,


21. vers

mielőtt elmegyek – és nem térek vissza –
a legsűrűbb sötétség országába,


22. vers

a teljes homály országába,
a sűrű árnyék országába, ahol nincs rend,
és ahol még a fény is olyan, mint a homály.”

Fejezetek:


Könyvek