⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Jób
30. fejezet
1. vers
Most pedig nevetnek rajtam,
akik nálam fiatalabbak,
akiknek az apját
a nyájamat őrző kutyák közé sem állítottam volna.
2. vers
Ugyan mi hasznát vettem a kezük erejének?
Odalett erejük.
3. vers
Kimerültek a nélkülözéstől és az éhségtől,
a szikkadt földet rágják,
mely lepusztult és elhagyatott.
4. vers
Bokrok sós leveleit gyűjtögetik,
a rekettyebokor gyökere az eledelük.
5. vers
Kiűzik őket a közösségből,
kiabálnak rájuk, mint a tolvajra.
6. vers
Szurdokok falain laknak,
a föld és a sziklák üregeiben.
7. vers
A bokrok közül kiáltanak,
a csalánosban közel húzódnak egymáshoz.
8. vers
Mivel ők ostoba és névtelen emberek fiai,
kiűzték őket az országból.
9. vers
Most viszont még az énekeikben is engem csúfolnak,
gúny tárgyává lettem.
10. vers
Megvetnek, és távolságtartóak velem,
gondolkodás nélkül az arcomba köpnek.
11. vers
Mivel Isten lefegyverezett és megalázott,
levetkőzték a gátlásaikat velem szemben.
12. vers
Jobbom felől támadnak, mint egy csőcselék.
Kénytelen vagyok menekülni.
Akadályokat gördítenek az utamba, hogy elpusztítsanak.
13. vers
Tönkreteszik az ösvényeimet,
és csak súlyosbítják a bajomat.
Senki sem állítja meg őket.
14. vers
Mintha a fal széles résén keresztül jönnének,
özönlenek a feldúlt helyre.
15. vers
Úrrá lett rajtam a rémület,
méltóságom elszállt, akár a szél,
és megmentésem semmivé vált, akár a felhő.
16. vers
Kevés van már hátra az életemből.
Nyomorúságos napok markában vagyok.
17. vers
Éjjel fájdalom hasít a csontjaimba,
nem szűnnek kínzó fájdalmaim.
18. vers
A nagy erő miatt ruhám eltorzul,
megfojt, mint egy szoros gallér.
19. vers
Isten letaszított a sárba,
nem vagyok több, mint por és hamu.
20. vers
Segítségért kiáltok hozzád, de nem válaszolsz nekem,
felállok, de te csak nézel rám.
21. vers
Ellenem fordulsz kegyetlenül,
teljes erőddel rám támadsz.
22. vers
Felkapsz a szél hátára, és elviszel,
majd dobálsz a viharban.
23. vers
Mert tudom, hogy elviszel a halálba,
a házba, ahol majd találkozik minden élő.
24. vers
De senki sem csapna le egy megtört emberre,
miközben segítségért kiált a nyomorúsága miatt.
25. vers
Hát nem sírtam azokért, akik nehéz időszakokat éltek át?
Hát nem szomorkodtam a szegények miatt?
26. vers
Jót reméltem, mégis rossz jött.
Fényt vártam, de sötétség érkezett.
27. vers
Háborgott a bensőm, és nem nyugodott.
Nyomorúságos napokat éltem át.
28. vers
Szomorúan járok, nincs napfény.
Felállok a gyülekezetben, és segítségért kiáltok.
29. vers
Testvére lettem a sakáloknak,
társa a struccoknak.
30. vers
Bőröm elfeketedett és lefoszlott,
csontjaim égnek a forróságtól.
31. vers
Hárfámból csak a gyász hangja jön,
fuvolám is csak síró hangot ad ki.
Könyvek
