⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
Jób
capítulo 30
verso 1
Most pedig nevetnek rajtam,
akik nálam fiatalabbak,
akiknek az apját
a nyájamat őrző kutyák közé sem állítottam volna.
verso 2
Ugyan mi hasznát vettem a kezük erejének?
Odalett erejük.
verso 3
Kimerültek a nélkülözéstől és az éhségtől,
a szikkadt földet rágják,
mely lepusztult és elhagyatott.
verso 4
Bokrok sós leveleit gyűjtögetik,
a rekettyebokor gyökere az eledelük.
verso 5
Kiűzik őket a közösségből,
kiabálnak rájuk, mint a tolvajra.
verso 6
Szurdokok falain laknak,
a föld és a sziklák üregeiben.
verso 7
A bokrok közül kiáltanak,
a csalánosban közel húzódnak egymáshoz.
verso 8
Mivel ők ostoba és névtelen emberek fiai,
kiűzték őket az országból.
verso 9
Most viszont még az énekeikben is engem csúfolnak,
gúny tárgyává lettem.
verso 10
Megvetnek, és távolságtartóak velem,
gondolkodás nélkül az arcomba köpnek.
verso 11
Mivel Isten lefegyverezett és megalázott,
levetkőzték a gátlásaikat velem szemben.
verso 12
Jobbom felől támadnak, mint egy csőcselék.
Kénytelen vagyok menekülni.
Akadályokat gördítenek az utamba, hogy elpusztítsanak.
verso 13
Tönkreteszik az ösvényeimet,
és csak súlyosbítják a bajomat.
Senki sem állítja meg őket.
verso 14
Mintha a fal széles résén keresztül jönnének,
özönlenek a feldúlt helyre.
verso 15
Úrrá lett rajtam a rémület,
méltóságom elszállt, akár a szél,
és megmentésem semmivé vált, akár a felhő.
verso 16
Kevés van már hátra az életemből.
Nyomorúságos napok markában vagyok.
verso 17
Éjjel fájdalom hasít a csontjaimba,
nem szűnnek kínzó fájdalmaim.
verso 18
A nagy erő miatt ruhám eltorzul,
megfojt, mint egy szoros gallér.
verso 19
Isten letaszított a sárba,
nem vagyok több, mint por és hamu.
verso 20
Segítségért kiáltok hozzád, de nem válaszolsz nekem,
felállok, de te csak nézel rám.
verso 21
Ellenem fordulsz kegyetlenül,
teljes erőddel rám támadsz.
verso 22
Felkapsz a szél hátára, és elviszel,
majd dobálsz a viharban.
verso 23
Mert tudom, hogy elviszel a halálba,
a házba, ahol majd találkozik minden élő.
verso 24
De senki sem csapna le egy megtört emberre,
miközben segítségért kiált a nyomorúsága miatt.
verso 25
Hát nem sírtam azokért, akik nehéz időszakokat éltek át?
Hát nem szomorkodtam a szegények miatt?
verso 26
Jót reméltem, mégis rossz jött.
Fényt vártam, de sötétség érkezett.
verso 27
Háborgott a bensőm, és nem nyugodott.
Nyomorúságos napokat éltem át.
verso 28
Szomorúan járok, nincs napfény.
Felállok a gyülekezetben, és segítségért kiáltok.
verso 29
Testvére lettem a sakáloknak,
társa a struccoknak.
verso 30
Bőröm elfeketedett és lefoszlott,
csontjaim égnek a forróságtól.
verso 31
Hárfámból csak a gyász hangja jön,
fuvolám is csak síró hangot ad ki.
Libros
