⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
Jób
capítulo 3
verso 1
Ezután történt, hogy Jób megszólalt, és átkozta a napot, amelyen megszületett.
verso 3
„Vesszen el az a nap, amelyen születtem,
és az éjszaka is, amikor így szóltak: »Fiú fogant!«
verso 4
Legyen az a nap sötétség.
Ne törődjön vele Isten odafentről,
fény se ragyogjon rá.
verso 5
Követelje vissza a legsűrűbb sötétség.
Esőfelhő borítsa be.
Félelmetes sötétség nyelje el a fényét.
verso 6
Ragadja el homály azt az éjszakát,
ne örüljön az év napjai között,
és ne számolják a hónapok közé.
verso 7
Igen! Legyen meddő az az éj,
ne legyen akkor ujjongás!
verso 8
Átkozzák el az átkozók,
akik képesek felkelteni a leviatánt.
verso 9
Sötétedjenek el szürkületének csillagai,
várjon a világosságra, de hiába,
és ne lássa a hajnal sugarait,
verso 10
mert nem zárta be anyám méhének ajtóit,
és nem rejtette el a bajt szemem elől.
verso 11
Miért nem haltam meg, amikor megszülettem?
Miért nem pusztultam el, amikor kijöttem anyám méhéből?
verso 12
Miért fogadtak térdek,
és miért vártak emlők, hogy szoptassanak?
verso 13
Akkor most háborítatlanul feküdnék,
aludnék és nyugodnék
verso 14
a föld királyaival és a tanácsadóikkal,
kik mára már romhalmazzá vált helyeket építettek maguknak,
verso 15
vagy a fejedelmekkel, akiknek aranyuk volt,
akiknek a háza ezüsttel volt tele.
verso 16
Miért nem lettem titkon elvetélt magzat,
olyan, mint azok a gyermekek, akik soha nem láttak világosságot?
verso 17
A sírban még a gonoszok is felhagynak a háborgással,
ott megnyugszik, aki megfáradt.
verso 18
Mind megpihennek ott a rabok,
hajcsárjuk hangját nem hallják.
verso 19
Egyforma ott a kicsiny és a nagy,
és szabad már urától a rabszolga.
verso 20
Miért is ad Isten világosságot a szenvedőnek,
és életet azoknak, akik megkeseredtek?
verso 21
Miért van az, hogy vágyódnak a halál után, de nem jön el?
Többet ásnak utána, mint a rejtett kincsek után,
verso 22
azok, akik nagyon örülnek,
akik boldogok, ha megtalálják a sírt.
verso 23
Miért ad világosságot annak a férfinak, aki eltévedt,
és akit bekerített Isten?
verso 24
Mert a sóhajom lett az ételem,
és nyögésem, mint a kiömlő víz.
verso 25
Mert amitől rettegtem, utolért engem,
és amitől féltem, az történt velem.
verso 26
Nem leltem békére, sem nyugalomra,
hanem egyre csak baj ér.”
Libros
