capítulo 20
Erre megszólalt a naámai Cófár:
„Hát ezért nem tudom magamban tartani nyugtalanító gondolataimat,
hisz fel vagyok háborodva!
Olyan bírálatot hallottam, mely sért engem,
és az eszem azt diktálja, hogy válaszoljak.
Biztosan mindig is tudtad azt,
hisz így van, amióta csak ember van a földön,
hogy a gonosz örömkiáltása rövid életű,
és az istentelen öröme röpke pillanat.
Bár az égig emelkedik a nagysága,
és a felhőket éri a feje,
örökre elvész, mint az ürüléke.
Akik látni szokták őt, ezt kérdezik: »Hol van?«
Elrepül, mint az álom, és nem találják.
Elűzik, mint az éjszakai látomást.
A szem, amely egykor látta, nem látja újra,
és az otthona sem látja többé.
Gyermekei majd a szegények jóindulatát keresik,
és saját kezűleg adja vissza értékeit azoknak, akiktől elvette.
Csontjait fiatalos erő járta át,
de porba fog az hanyatlani vele együtt.
Ha édes a szájában a gonoszság,
ha elrejti azt a nyelve alatt,
ha ízlelgeti, és nem válik meg tőle,
és ha szájában tartogatja,
akkor az étel keserűvé válik benne,
olyan lesz benne, mint a kobrák mérge.
Gazdagságot nyelt le, de kihányja,
Isten kiüríti a hasából.
Kobrák mérgét fogja szívni,
vipera méregfoga végez vele.
Sosem látja majd a patakokat,
a méz és a vaj özönét.
Visszaadja javait, és nem éli fel.
Nem fogja élvezni a gazdagságát, melyet kereskedéssel szerzett.
Mert összezúzta és magára hagyta a szegényeket,
olyan házakat kaparintott meg, melyeket nem ő épített.
Nem lesz nyugta belül,
a gazdagsága nem segít neki, hogy megmeneküljön.
Semmi sincs már, amit felfalhatna,
ezért nem lesz tartós a jóléte.
Amikor a leggazdagabb, akkor úrrá lesz rajta az aggodalom,
teljes erővel tör rá a balszerencse.
Miközben megtölti a hasát,
Isten lángoló haragja lecsap rá,
rázúdul, és eléri a beleit!
Amikor menekül a vasfegyverek elől,
rézíjjal lövik át.
Kihúz egy nyilat a hátából,
egy fényes fegyvert az epéjéből,
és rettegés tartja markában.
Teljes sötétség vár kincseire,
olyan tűz emészti meg őt, melyet senki sem szított.
Veszedelem vár arra, aki életben marad a sátrában.
Leleplezi vétkét az ég,
és fellázad ellene a föld.
Árvíz sodorja el a házát,
hatalmas áradás lesz Isten haragjának napján.
Ezt kapja Istentől a gonosz ember,
ez az öröksége, melyet Isten ítélt neki.”
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42