Jób

Fejezetek:

… 32 33 34 35 36 …   ⇤ ← 34 → ⇥

1. vers

Elihu ezután így folytatta:

2. vers

„Ti bölcsek, halljátok szavaimat,
és figyeljetek rám, ti, akik annyi mindent tudtok!

3. vers

Mert a fül mérlegeli a szavakat,
mint ahogy a nyelv ízleli meg az ételt.

4. vers

Gondoljuk át mi magunk, mi a helyes,
és döntsük el mi magunk, mi a jó.

5. vers

Jób ugyanis ezt mondta: »Igazam van,
Isten mégsem szolgáltat nekem igazságot.

6. vers

Hazudnék én azért, hogy elkerüljem a jogos ítéletet?
Sebem gyógyíthatatlan, holott nem áll fenn törvényszegés.«

7. vers

Melyik ember olyan, mint Jób,
aki úgy issza a gúnyolódást, mint a vizet?

8. vers

A gonosztevőkhöz társul,
és a gonoszokkal van együtt.

9. vers

Hiszen ezt mondta: »Semmi haszna abból az embernek,
ha igyekszik Isten kedvére tenni.«

10. vers

Figyeljetek hát rám, ti értelmes emberek!

Elképzelhetetlen, hogy az igaz Isten gonoszul cselekedjen,
hogy a Mindenható rosszat tegyen!

11. vers

Mert a tettei szerint fizet az embernek,
és hagyja, hogy elszenvedje a tetteinek a következményeit.

12. vers

Isten semmiképpen sem cselekszik gonoszul,
és a Mindenható nem ítél igazságtalanul.

13. vers

Ki bízta rá a földet,
és kicsoda nevezte ki az egész világ fölé?

14. vers

Ha az emberekre irányítja a figyelmét,
ha magához gyűjti a szellemüket és a leheletüket,

15. vers

minden ember meghal,
és visszatér a porba.

16. vers

Ha tehát értelmes vagy, figyelj csak,
és hallgasd figyelmesen, amit mondok.

17. vers

Hát uralkodhat olyan, aki gyűlöli az igazságosságot?
Vagy elítélnél egy hatalmon lévőt, aki igazságos?

18. vers

Vajon mondanád egy királynak: »Semmirekellő vagy«,
vagy egy előkelőnek: »Gonosz vagy.«

19. vers

Van valaki, aki nem részrehajló a fejedelmekkel,
és nem kivételez a gazdagokkal a szegények kárára,
hisz mindegyikük az ő keze munkája.

20. vers

Meghalhatnak hirtelen, az éjszaka közepén.
Reszketnek, majd meghalnak.
Még azokat is eltávolítják, akik hatalmon vannak, de nem emberi kéz végez velük.

21. vers

Mert Isten szemmel tartja az ember útjait,
és látja minden lépését.

22. vers

Nincs olyan sötétség vagy sűrű árnyék,
ahol elrejtőzhetnének a gonosztevők.

23. vers

Mert Isten nem tűzte ki az idejét annak,
hogy az ember megjelenjen előtte ítéletre.

24. vers

Nem kell kivizsgálnia semmit sem ahhoz, hogy megfosszon embereket a hatalmuktól,
és másokat állítson a helyükbe.

25. vers

Elvégre tudja, hogy mit művelnek.
Letaszítja őket éjjel, és összetörnek.

26. vers

Lesújt rájuk a gonoszságukért
mindenki szeme láttára,

27. vers

mert elfordultak tőle, és nem követik,
és nem veszik figyelembe a tetteit.

28. vers

Miattuk a szegények arra kényszerülnek, hogy Istenhez kiáltsanak segítségért,
ő pedig meghallgatja azok kiáltását, akik segítségre szorulnak.

29. vers

Ha Isten hallgat, ki ítélheti el?
Ha elrejti arcát, ki láthatja őt?

Akár nemzettel, akár emberrel teszi ezt, azért van ez így,

30. vers

hogy ne uralkodhasson istentelen ember,
és ne állíthasson csapdát a népnek.

31. vers

Ugyan mondhatja-e valaki Istennek:
»Büntetést kaptam, pedig nem követtem el semmit.

32. vers

Mutasd meg, mit nem vettem észre.
Ha valami rosszat tettem, nem teszem újra.«

33. vers

Talán te határozod meg, hogyan jutalmazzon meg, holott elutasítod az ítéletét?
Te döntsd el, ne én.
Mondd hát el, amit olyan jól tudsz.

34. vers

Az értelmes emberek ezt mondják nekem,
igen, bármelyik bölcs ember, aki hall engem:

35. vers

»Tudatlanul beszél Jób,
és szavai nem tükröznek éleslátást.«

36. vers

Legyen Jób a végsőkig próbára téve,
mert úgy beszél, mint a gonoszok!

37. vers

Bűnét lázadással tetézi.

Gúnyosan tapsol előttünk,
és csak szaporítja szavait az igaz Isten ellen!”

Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42