Mózes első könyve

chapter 38


Chapters:


verse #1

Történt abban az időben, hogy Júda elment a testvéreitől, és betért egy adullámi férfihoz, akinek Hírá volt a neve.


verse #2

És meglátta ott Júda egy Súa nevű kánaáni férfi leányát, elvette azt, és bement hozzá.


verse #3

És az fogant a méhében, és fiút szült, és Érnek nevezte.


verse #4

És ismét fogant méhében, s fiút szült, és Ónánnak nevezte.


verse #5

Még egyszer fiút szült, és Sélának nevezte. Amikor őt szülte, Júda Kezibben volt.


verse #6

Júda feleséget vett elsőszülött fiának, Érnek. A leány neve Támár volt.


verse #7

De Ér, Júda elsőszülött fia gonosz volt az Úr szeme előtt, ezért megölte őt az Úr.


verse #8

Ekkor azt mondta Júda Ónánnak: Eredj be a bátyád feleségéhez, vedd feleségül, mint sógor, és támassz utódot a bátyádnak.


verse #9

Ónán pedig tudta, hogy a magzat nem az övé lesz, azért, amikor a bátyja feleségéhez bement, a földre vesztegette el a magot, hogy a bátyjának ne támasszon utódot.


verse #10

Az Úr szeme előtt gonoszság volt, amit cselekedett, azért őt is megölte.


verse #11

Ekkor azt mondta Júda Támárnak, a menyének: Maradj özvegyen addig atyád házában, amíg a fiam, Sélá felnövekedik. Mert így gondolkodott: Netán ez is meghal, mint a bátyjai. Elment azért Támár, és atyja házában maradt.


verse #12

Sok idő múlva meghalt Súa leánya, Júda felesége. Júda pedig megvigasztalódott, és barátjával, az adullámi Hírával elment a juhai nyíróihoz, Timnába.


verse #13

Hírül adták pedig Támárnak: Íme, apósod Timnába megy a juhait megnyíratni.


verse #14

Levetette azért magáról az özvegyi ruháját, elfátyolozta és beburkolta magát, és leült Énaim kapujába, amely a Timnába vezető úton van. Mert látta, hogy felnövekedett Sélá, és mégsem adták őt hozzá feleségül.


verse #15

Meglátta pedig őt Júda, és paráznának tartotta, mert befedezte az arcát.


verse #16

Hozzá csatlakozott az úton, és ezt mondta: Engedd meg, kérlek, hogy bemenjek hozzád. Mert nem tudta, hogy a menye az. Ő pedig ezt felelte: Mit adsz nekem, ha bejöhetsz hozzám?


verse #17

Ő így felelt: Küldök neked a nyájamból egy kecskegidát. Erre a nő azt kérdezte: Adsz-e zálogot, amíg megküldöd?


verse #18

Mire Júda így szólt: Micsoda zálogot adjak neked? Ő ezt mondta: Gyűrűdet, gyűrűd zsinórját és botodat, amely a kezedben van. Odaadta azért neki, és bement hozzá, és teherbe ejtette.


verse #19

Azután fölkelt Támár, és elment, levetette magáról a fátylat, és fölvette özvegyi ruháját.


verse #20

Júda megküldte a kecskegidát adullámi barátja által, hogy visszavegye a zálogot az asszonytól, de nem találta őt.


verse #21

Akkor megkérdezte a helység férfiait: Hol van az a parázna nő, aki Énaim mellett az útfélen volt? Ők azt válaszolták: Nem volt erre parázna nő.


verse #22

Visszatért tehát Júdához, és ezt mondta: Nem találtam meg őt, a helység lakosai is azt mondták, hogy nem volt erre parázna nő.


verse #23

Erre azt mondta Júda: Tartsa meg magának a zálogot, hogy csúffá ne legyünk. Íme, én megküldtem a kecskegidát, te pedig nem találtad meg őt.


verse #24

Mintegy három hónap múlva jelentették Júdának: Támár, a menyed paráználkodott, és íme, várandós is a paráznaság miatt. Erre ezt mondta Júda: Vigyétek ki őt, és égettessék meg!


verse #25

Már vitték kifelé, mikor üzenetet küldött apósához: Attól a férfitól vagyok várandós, akiéi ezek a holmik. Ezt mondta: Nézd meg jól, kérlek, kié ez a gyűrű, ez a zsinór és ez a pálca.


verse #26

És megismerte Júda, és ezt mondta: Igazabb ő nálam, mert bizony, nem adtam őt fiamhoz, Sélához. De nem hált vele többet Júda.


verse #27

Amikor elérkezett a szülésének az ideje, íme, ikrek voltak méhében.


verse #28

Szülés közben az egyik kinyújtotta a kezét. A bába fogta, és vörös fonalat kötött rá, s azt mondta: Ez jött ki először.


verse #29

De amikor visszahúzta a kezét, mégis a testvére jött ki. És azt mondta a bába: Hogyan törtél magadnak rést? Azért nevezte Pérecnek.


verse #30

És utána kijött a testvére, akinek a vörös fonál volt a kezén. Őt Zerahnak nevezte el.

Chapters:


Books