Mózes első könyve

chapter 25


Chapters:


verse #1

Ábrahám pedig ismét feleséget vett magának, akinek Ketúrá volt a neve.


verse #2

Ő szülte neki Zimránt, Joksánt, Medánt, Midjánt, Jisbákot és Súahot.


verse #3

Joksán pedig Sebát és Dedánt nemzette. Dedán fiai lettek az assúriak, letúsiak és a leummiak.


verse #4

Mid­ján fiai pedig: Éfá, Éfer, Hanók, Abidá és Eldáá. Mindezek Ketúrá fiai.


verse #5

Ábrahám mindazt, amije volt, Izsáknak adta.


verse #6

Azoknak a fiainak pedig, akik az ágyasaitól származtak, ajándékokat adott, és még életében elküldte őket fia, Izsák mellől kelet felé, egy keleti tartományba.


verse #7

Ez Ábrahám életének ideje, amelyet megért: százhetvenöt esztendő.


verse #8

És elhunyt Ábrahám, meghalt jó vénségben, öregen és betelve az élettel, és elődei mellé temették.


verse #9

Fiai, Izsák és Izmael temették el Makpéla barlangjában, Efrónnak, a hettita Cóhar fiának mezején, Mamréval szemben.


verse #10

Azon a mezőn, melyet Ábrahám Hét fiaitól vett: ott temették el Ábrahámot és feleségét, Sárát.


verse #11

Ábrahám halála után Isten megáldotta fiát, Izsákot. Izsák pedig a Lahajrói-kútnál lakott.


verse #12

Ezek pedig Ábrahám fiának, Izmaelnek a nemzetségei, akit az egyiptomi Hágár, Sára szolgálója szült neki.


verse #13

Ezek Izmael fiai nevük és nemzetségük szerint: Izmael elsőszülöttje Nebájót, azután Kédár, Adbeél és Mibszám.


verse #14

És Mismá, Dúmá, Masszá.


verse #15

Hadad, Témá, Jetúr, Náfis és Kédmá.


verse #16

Ezek Izmael fiai, és ez azoknak a neve táborhelyeik és falvaik szerint: tizenkét fejedelem, nemzetségük szerint.


verse #17

Ez Izmael életének ideje: százharminchét esztendő. Elhunyt Izmael, meghalt, és népéhez tért.


verse #18

Utódai Havílától Súrig laktak, amely Egyiptommal szemben van, amerre Asszíriába mennek. Összes testvérével szemben volt a lakóhelye.


verse #19

Ezek pedig Izsáknak, Ábrahám fiának a nemzetségei: Ábrahám nemzette Izsákot.


verse #20

Izsák pedig negyvenesztendős volt, amikor feleségül vette Rebekát, az arámi Betúél leányát, Paddan-Arámból az arámi Lábán húgát.


verse #21

És könyörgött Izsák az Úrhoz a feleségéért, mivelhogy az meddő volt. Az Úr meghallgatta, és várandós lett Rebeka, a felesége.


verse #22

És két fiúgyermek tusakodott a méhében. Akkor ezt mondta: Ha már így van, miért vagyok így? Elment azért, hogy megkérdezze az Urat.


verse #23

És ezt mondta neki az Úr:

Két nemzetség van méhedben.

Két nép válik ki bensődből;

az egyik erősebb lesz a másiknál,

és a nagyobbik szolgál a kisebbiknek.


verse #24

És elérkezett szülésének ideje, és íme, ikrek voltak a méhében.


verse #25

Kijött az első: vöröses volt, mindenestül szőrös, mint a daróc. Ezért nevezték Ézsaunak.


verse #26

Azután kijött a testvére, kezével Ézsau sarkába fogódzva. Ezért nevezték Jákóbnak. Izsák pedig hatvanesztendős volt, amikor ők születtek.


verse #27

Amikor felnövekedtek a gyermekek, Ézsau vadászathoz értő mezei ember lett, Jákób pedig szelíd sátorlakó.


verse #28

Izsák Ézsa­ut szerette, mert ízlett neki a vad, Rebeka pedig Jákóbot szerette.


verse #29

Jákób egyszer valami főzeléket főzött, és Ézsau fáradtan jött meg a mezőről.


verse #30

Így szólt Jákóbhoz: Hadd egyem abból a vörös ételből, mert fáradt vagyok. Ezért nevezték őt Edómnak.


verse #31

De Jákób ezt felelte: Add el érte nekem most azonnal az elsőszülöttségedet.


verse #32

És mondta Ézsau: Íme, én közel járok a halálhoz, mire jó hát nekem az én elsőszülöttségem?


verse #33

Jákób ezt felelte: Esküdj meg hát nekem azonnal! Ő megesküdött neki, és eladta az elsőszülöttségi jogát Jákóbnak.


verse #34

S ekkor Jákób adott Ézsaunak kenyeret és főtt lencsét, és ő evett és ivott, majd fölkelt és elment. Így vetette meg Ézsau az elsőszülöttséget.

Chapters:


Books