Mózes első könyve

chapter 26


Chapters:


verse #1

Majd éhínség támadt az országban, az első éhség után, amely Ábrahám idejében volt. Elment azért Izsák Gerárba Abímelekhez, a filiszteusok királyához.


verse #2

Mert megjelent neki az Úr, és ezt mondta: Ne menj le Egyiptomba! Lakjál azon a földön, amelyet én mondok neked.


verse #3

Maradj ezen a földön, és én veled leszek, és megáldalak. Mert neked és utódaidnak adom mindezt a földet, hogy megtartsam az esküt, amellyel megesküdtem atyádnak, Ábrahámnak.


verse #4

Megsokasítom magzatodat, mint az ég csillagait, és magzatodnak adom mindezt a földet, és utódaidban áldást nyer a föld minden nemzetsége,


verse #5

mivel hallgatott Ábrahám a szavamra: megtartotta a megtartandókat, parancsolataimat, rendeléseimet és törvényeimet.


verse #6

Izsák pedig Gerárban lakott.


verse #7

Mikor annak a helynek lakosai a felesége felől kérdezősködtek, azt mondta: a húgom ő. Mert félt azt mondani: a feleségem; azt gondolván: nehogy megöljenek engem e hely lakói Rebekáért, mivel ő szép arcú.


verse #8

Egy idő múlva Abímelek, a filiszteusok királya kitekintett az ablakon, és látta Izsákot, amint Rebekával, a feleségével enyeleg.


verse #9

Odakiáltott Abímelek Izsáknak: Íme, bizony, a feleséged ő! Hogyan mondhattad hát: a húgom? Izsák ezt felelte: Mert azt gondoltam, még meg kell halnom miatta.


verse #10

Abímelek erre ezt mondta: Miért művelted ezt velünk? Kevésen múlt, hogy valaki a nép közül nem tette magáévá a feleségedet, és ezzel bűnt hoztál volna ránk.


verse #11

Ezt parancsolta azért Abímelek mind az egész népnek: Aki ezt az embert vagy feleségét illeti, bizonnyal meg kell halnia!


verse #12

És vetett Izsák azon a földön, és termett neki százannyija abban az esztendőben, mert megáldotta őt az Úr.


verse #13

És gyarapodott ez az ember, és egyre gazdagodott, míg végül igen tehetőssé lett.


verse #14

Volt neki számos apró és nagyobb jószága és sok cselédje, és ezért irigykedtek rá a filiszteusok.


verse #15

És mindazokat a kutakat, melyeket atyja szolgái Ábrahámnak, az ő atyjának idejében ástak, a filiszteusok teleszórták földdel, és eltömték.


verse #16

Majd ezt mondta Abímelek Izsáknak: Menj el közülünk, mert sokkal hatalmasabbá lettél nálunk.


verse #17

Elment azért onnan Izsák, Gerár völgyé­ben vonta fel sátrait, és ott lakott.


verse #18

Majd ismét kiásta Izsák a kutakat, amelyeket atyjának, Ábrahámnak idejében ástak, és amelyeket Ábrahám holta után betömtek a filiszteusok. Azokkal a nevekkel nevezte azokat, amelyeket atyja adott nekik.


verse #19

Izsák szolgái pedig ástak egyszer a völgyben, és ott élő víz forrására akadtak.


verse #20

A gerári pásztorok pedig vitatkoztak Izsák pásztoraival: Mienk a víz! Ezért nevezte azt a kutat Észeknek, mivelhogy civakodtak érte.


verse #21

Más kutat is ástak, és azon is vitatkoztak, azért azt Szitnának nevezte el.


verse #22

Majd továbbvonult onnan, és egy újabb kutat ásott, amely miatt nem vesztek össze. Ezért azt Rehóbótnak nevezte, és azt mondta: Immár tágas helyet szerzett nekünk az Úr, és szaporodhatunk e földön.


verse #23

Onnan pedig fölment Beérsebába.


verse #24

Azon az éjszakán megjelent neki az Úr, és ezt mondta: Én vagyok Ábrahámnak, atyádnak Istene. Ne félj, mert veled vagyok, és megáldalak, és megsokasítom utódaidat Ábrahámért, az én szolgámért.


verse #25

Oltárt épített azért ott, segítségül hívta az Úr nevét, és fölvonta ott a sátrát. Izsák szolgái pedig kutat ástak ott.


verse #26

Abímelek pedig elment hozzá Ge­rár­ból barátjával, Ahuzzattal és Pikóllal, a hadvezérével.


verse #27

Izsák ezt mondta nekik: Miért jöttetek hozzám, hiszen gyűlöltök engem, és elűztetek magatok közül?


verse #28

Ők pedig azt felelték: Látván láttuk, hogy az Úr van veled, és mondtuk: legyen esküvés közöttünk, köztünk és teközötted, kössünk veled szövetséget,


verse #29

hogy nem illetsz minket semmi gonosszal, amint mi sem bántottunk téged, és amint csak jót cselekedtünk veled, és békességgel bocsátottunk el magunktól. Te már az Úr áldott embere vagy.


verse #30

Akkor megvendégelte őket, és ettek és ittak.


verse #31

Reggel, mikor fölkeltek, megesküdtek egymásnak, majd elbocsátotta őket Izsák, és elmentek tőle békességgel.


verse #32

Ugyanaznap eljöttek Izsák szolgái, és hírt hoztak neki a kút felől, melyet ástak, ezt mondván: Vizet találtunk!


verse #33

És elnevezte azt Sibának, ezért Beérseba annak a városnak a neve mind e mai napig.


verse #34

Mikor Ézsau negyvenesztendős volt, feleségül vette Juditot, a hettita Beéri leányát és Boszmatot, a hettita Élón leányát.


verse #35

És ezek megkeserítették Izsák és Rebeka lelkét.

Chapters:


Books