Mózes első könyve

capitolul 26


Capitole:


versetul 1

Majd éhínség támadt az országban, az első éhség után, amely Ábrahám idejében volt. Elment azért Izsák Gerárba Abímelekhez, a filiszteusok királyához.


versetul 2

Mert megjelent neki az Úr, és ezt mondta: Ne menj le Egyiptomba! Lakjál azon a földön, amelyet én mondok neked.


versetul 3

Maradj ezen a földön, és én veled leszek, és megáldalak. Mert neked és utódaidnak adom mindezt a földet, hogy megtartsam az esküt, amellyel megesküdtem atyádnak, Ábrahámnak.


versetul 4

Megsokasítom magzatodat, mint az ég csillagait, és magzatodnak adom mindezt a földet, és utódaidban áldást nyer a föld minden nemzetsége,


versetul 5

mivel hallgatott Ábrahám a szavamra: megtartotta a megtartandókat, parancsolataimat, rendeléseimet és törvényeimet.


versetul 6

Izsák pedig Gerárban lakott.


versetul 7

Mikor annak a helynek lakosai a felesége felől kérdezősködtek, azt mondta: a húgom ő. Mert félt azt mondani: a feleségem; azt gondolván: nehogy megöljenek engem e hely lakói Rebekáért, mivel ő szép arcú.


versetul 8

Egy idő múlva Abímelek, a filiszteusok királya kitekintett az ablakon, és látta Izsákot, amint Rebekával, a feleségével enyeleg.


versetul 9

Odakiáltott Abímelek Izsáknak: Íme, bizony, a feleséged ő! Hogyan mondhattad hát: a húgom? Izsák ezt felelte: Mert azt gondoltam, még meg kell halnom miatta.


versetul 10

Abímelek erre ezt mondta: Miért művelted ezt velünk? Kevésen múlt, hogy valaki a nép közül nem tette magáévá a feleségedet, és ezzel bűnt hoztál volna ránk.


versetul 11

Ezt parancsolta azért Abímelek mind az egész népnek: Aki ezt az embert vagy feleségét illeti, bizonnyal meg kell halnia!


versetul 12

És vetett Izsák azon a földön, és termett neki százannyija abban az esztendőben, mert megáldotta őt az Úr.


versetul 13

És gyarapodott ez az ember, és egyre gazdagodott, míg végül igen tehetőssé lett.


versetul 14

Volt neki számos apró és nagyobb jószága és sok cselédje, és ezért irigykedtek rá a filiszteusok.


versetul 15

És mindazokat a kutakat, melyeket atyja szolgái Ábrahámnak, az ő atyjának idejében ástak, a filiszteusok teleszórták földdel, és eltömték.


versetul 16

Majd ezt mondta Abímelek Izsáknak: Menj el közülünk, mert sokkal hatalmasabbá lettél nálunk.


versetul 17

Elment azért onnan Izsák, Gerár völgyé­ben vonta fel sátrait, és ott lakott.


versetul 18

Majd ismét kiásta Izsák a kutakat, amelyeket atyjának, Ábrahámnak idejében ástak, és amelyeket Ábrahám holta után betömtek a filiszteusok. Azokkal a nevekkel nevezte azokat, amelyeket atyja adott nekik.


versetul 19

Izsák szolgái pedig ástak egyszer a völgyben, és ott élő víz forrására akadtak.


versetul 20

A gerári pásztorok pedig vitatkoztak Izsák pásztoraival: Mienk a víz! Ezért nevezte azt a kutat Észeknek, mivelhogy civakodtak érte.


versetul 21

Más kutat is ástak, és azon is vitatkoztak, azért azt Szitnának nevezte el.


versetul 22

Majd továbbvonult onnan, és egy újabb kutat ásott, amely miatt nem vesztek össze. Ezért azt Rehóbótnak nevezte, és azt mondta: Immár tágas helyet szerzett nekünk az Úr, és szaporodhatunk e földön.


versetul 23

Onnan pedig fölment Beérsebába.


versetul 24

Azon az éjszakán megjelent neki az Úr, és ezt mondta: Én vagyok Ábrahámnak, atyádnak Istene. Ne félj, mert veled vagyok, és megáldalak, és megsokasítom utódaidat Ábrahámért, az én szolgámért.


versetul 25

Oltárt épített azért ott, segítségül hívta az Úr nevét, és fölvonta ott a sátrát. Izsák szolgái pedig kutat ástak ott.


versetul 26

Abímelek pedig elment hozzá Ge­rár­ból barátjával, Ahuzzattal és Pikóllal, a hadvezérével.


versetul 27

Izsák ezt mondta nekik: Miért jöttetek hozzám, hiszen gyűlöltök engem, és elűztetek magatok közül?


versetul 28

Ők pedig azt felelték: Látván láttuk, hogy az Úr van veled, és mondtuk: legyen esküvés közöttünk, köztünk és teközötted, kössünk veled szövetséget,


versetul 29

hogy nem illetsz minket semmi gonosszal, amint mi sem bántottunk téged, és amint csak jót cselekedtünk veled, és békességgel bocsátottunk el magunktól. Te már az Úr áldott embere vagy.


versetul 30

Akkor megvendégelte őket, és ettek és ittak.


versetul 31

Reggel, mikor fölkeltek, megesküdtek egymásnak, majd elbocsátotta őket Izsák, és elmentek tőle békességgel.


versetul 32

Ugyanaznap eljöttek Izsák szolgái, és hírt hoztak neki a kút felől, melyet ástak, ezt mondván: Vizet találtunk!


versetul 33

És elnevezte azt Sibának, ezért Beérseba annak a városnak a neve mind e mai napig.


versetul 34

Mikor Ézsau negyvenesztendős volt, feleségül vette Juditot, a hettita Beéri leányát és Boszmatot, a hettita Élón leányát.


versetul 35

És ezek megkeserítették Izsák és Rebeka lelkét.

Capitole:


Cărți