Mózes első könyve

chapter 13

Chapters:

… 11 12 13 14 15 … ⇤ ← 13 → ⇥

verse #1

Abrám feljött Egyiptomból a déli tartományba, feleségével és mindenével együtt, és Lót is vele jött.

verse #2

Abrámnak pedig sok jószága, ezüstje és aranya volt.

verse #3

Egyik helyről a másikra ment dél felől egészen Bételig, oda, ahol először volt a sátra, Bétel és Aj között;

verse #4

annak az oltárnak a helyéig, melyet ott korábban készített. És ott segítségül hívta Abrám az Úr nevét.

verse #5

Lótnak is, aki Abrámmal járt, voltak juhai, ökrei és sátrai,

verse #6

és nem bírta eltartani őket az a föld, hogy együtt lakjanak. Mivel sok jószáguk volt, nem lakhattak együtt.

verse #7

Viszálykodás is támadt Abrám jószágainak és Lót jószágainak a pásztorai között. Akkor még a kánaániak és a perizziek is ott laktak azon a földön.

verse #8

Abrám ezt mondta Lótnak: Ne legyen viszály köztem és közted, se az én pásztoraim és a te pásztoraid között, hiszen testvérek vagyunk.

verse #9

Hát nincs előtted az egész föld? Kérlek, válj el tőlem. Ha te balra tartasz, én jobbra megyek, ha te jobbra mész, én balra térek.

verse #10

Fölemelte azért Lót a szemét, és látta, hogy a Jordán egész melléke bővizű föld. Mert mielőtt elpusztította volna az Úr Sodomát és Gomorát, egészen Cóarig olyan volt az, mint az Úr kertje, mint Egyiptom földje.

verse #11

Lót tehát a Jordán egész mellékét választotta magának, és elköltözött kelet felé. Így hát elváltak egymástól.

verse #12

Abrám Kánaán földjén telepedett le, Lót pedig a Jordán melléki városokban és Sodomáig sátorozott.

verse #13

Sodoma lakosai pedig nagyon gonoszok és bűnösök voltak az Úr előtt.

verse #14

Az Úr pedig azt mondta Abrámnak, miután Lót elvált tőle: Emeld fel szemedet, és tekints arról a helyről, ahol vagy, északra, délre, keletre és nyugatra.

verse #15

Mert az egész földet, amelyet látsz, neked és utódaidnak adom örökre.

verse #16

Olyanná teszem magodat, mint a föld pora; hogy ha valaki megszámlálhatja a föld porát, a te utódaid is megszámlálhatók lesznek.

verse #17

Kelj fel, járd be ezt az országot hosszában és széltében, mert neked adom.

verse #18

Fölszedte azért Abrám a sátrát, elment, és letelepedett Mamré tölgyesében Hebrón vidékén, és oltárt épített ott az Úrnak.