chapter 30
Amikor látta Ráhel, hogy nem szül Jákóbnak, irigykedni kezdett nővérére, és azt mondta Jákóbnak: Adj nekem gyermekeket, mert ha nem, belehalok!
Fölgerjedt azért Jákób haragja Ráhel ellen, és így szólt: Vajon Isten vagyok-e, aki megtagadta tőled, hogy méhednek gyümölcse legyen?
Mire ő azt felelte: Íme, itt van a szolgálóm, Bilha, menj be hozzá, hogy szüljön az én térdeimen, és én is felépüljek őáltala.
Nekiadta tehát szolgálóját, Bilhát feleségül, és bement hozzá Jákób,
és várandós lett Bilha, és fiút szült Jákóbnak.
Akkor ezt mondta Ráhel: Ítélt felőlem az Isten, és meg is hallgatta szavamat, fiút adott nekem. Ezért nevezte Dánnak.
Ismét fogant méhében, és szült Bilha, Ráhel szolgálója egy másik fiút is Jákóbnak.
És ekkor ezt mondta Ráhel: Nagy tusakodással tusakodtam nővéremmel, és győztem. Azért nevezte fiát Naftálinak.
Látva pedig Lea, hogy megszűnt szülni, vette a szolgálóját, Zilpát, és Jákóbnak adta feleségül.
És Zilpa, Lea szolgálója fiút szült Jákóbnak.
És így szólt Lea: Szerencsés vagyok! És Gádnak nevezte.
Lea szolgálója, Zilpa másik fiút is szült Jákóbnak.
Ekkor ezt mondta Lea: Ő az én boldogságom! Bizony boldognak mondanak engem az asszonyok. Ezért Ásérnak nevezte el őt.
És kiment Rúben búzaaratáskor, mandragórát talált a mezőn, és elvitte az anyjának, Leának. Ráhel pedig azt mondta Leának: Adj nekem, kérlek, a fiad mandragórájából!
Lea pedig ezt mondta neki: Talán keveselled, hogy elvetted tőlem a férjemet, s a fiam mandragóráját is elvennéd tőlem? Erre azt felelte Ráhel: Háljon hát veled Jákób az éjjel fiad mandragórájáért.
Mikor Jákób este megjött a mezőről, elé ment Lea, és ezt mondta: Hozzám jöjj be, mert megvettelek a fiam mandragórájáért! És nála hált azon az éjszakán.
És meghallgatta Isten Leát, mert fogant méhében, és ötödször is fiút szült Jákóbnak.
Akkor ezt mondta Lea: Megadta Isten a jutalmamat, amiért szolgálómat férjemnek adtam. Azért Issakárnak nevezte őt.
Majd ismét fogant a méhében Lea, és hatodszor is fiút szült Jákóbnak.
És ezt mondta Lea: Megajándékozott az Isten engem jó ajándékkal. Most már velem fog lakni a férjem, mert hat fiút szültem neki. Ezért Zebulonnak nevezte őt.
Azután leányt szült, és Dinának nevezte el.
Megemlékezett pedig Isten Ráhelről: meghallgatta őt Isten, és megnyitotta méhét.
Fogant a méhében, fiút szült, és azt mondta: Elvette Isten a gyalázatomat.
Józsefnek nevezte, és azt mondta: Adjon ehhez az Úr nekem másik fiút is!
Miután Ráhel megszülte Józsefet, így szólt Jákób Lábánnak: Bocsáss el engem, hadd menjek el az én helyemre, a hazámba!
Add ki nekem feleségeimet és magzataimat, akikért szolgáltalak téged, hadd menjek el, mert tudod, hogyan szolgáltalak téged.
Lábán ezt felelte neki: Bárcsak kedvet találtam volna a szemedben! Úgy sejtem, hogy érted áldott meg engem az Úr.
És azt mondta: Szabj bért magadnak, és én megadom!
Ő pedig így felelt: Tudod, hogyan szolgáltalak, és hogy mivé vált nálam a jószágod.
Mert ami kevesed volt előttem, sokra szaporodott, és megáldott az Úr téged lábam nyomán. De mikor tehetek már valamit a magam házáért is?
Ekkor ezt kérdezte Lábán: Mit adjak neked? Jákób így felelt: Ne adj nekem semmit. Juhaidat ismét legeltetem és őrzöm, ha nekem ezt a dolgot megteszed:
nyájaidat ma mind végigjárom, minden pettyes és tarka bárányt kiválogatok közülük, és minden fekete bárányt a juhok közül s a tarkát és pettyest a kecskék közül, az legyen az én bérem.
És amikor majd bérem ügyében eljössz, becsületességemről az felel, ami előtted lesz: ami nem pettyes vagy tarka a kecskék s nem fekete a juhok közt, az mind lopott jószág nálam.
Azt mondta Lábán: Ám legyen! Bárcsak beszéded szerint lenne.
Különválasztotta azért azon a napon a pettyes és a tarka kosokat és minden csíkos lábú és tarka kecskét, mindet, amelyikben valami fehérség volt, és minden feketét a juhok közül, és fiai keze alá adta.
Majd háromnapi járóföldet vetett maga és Jákób közé. Jákób pedig Lábán többi juhát legeltette.
És Jákób zöld nyárfa-, mogyoró- és gesztenyevesszőket vett, és fehér csíkosra hántotta azokat, hogy látható legyen a vesszők fehére.
A vesszőket, amelyeket meghántott, felállította a csatornákba, az itatóvályúkba, amelyekhez a juhok inni jártak, szembe a juhokkal, hogy foganjanak, mikor inni jönnek.
És a juhok a vesszők előtt fogantak, és csíkos lábúakat, pettyeseket és tarkákat ellettek.
Azután különválasztotta Jákób ezeket a bárányokat, és Lábán nyáját arccal szembefordította a csíkos lábú és fekete bárányokkal. Így szerzett magának külön nyájakat, melyeket nem eresztett Lábán juhai közé.
És amikor a nyáj java részének a párzási ideje volt, akkor Jákób a vesszőket odarakta a vályúkba a juhok elé, hogy a vesszőket látva foganjanak.
De mikor satnya volt a nyáj, nem rakta oda, s ily módon Lábánéi lettek a satnyák, a java pedig Jákóbé.
És ily módon fölötte igen meggazdagodott Jákób. Sok juha, szolgálója, szolgája, tevéje és szamara volt neki.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly